"Kemény és az új rendszerhez igazodó magyar felsőoktatás várható" - mondta Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia Főiskolai tagozatának elnöke szerdán, a HIK-ben tartott A magyar felsőoktatás új utakon című konferencián tartott előadásán.
Rudas Imre A hazai felsőoktatási intézmények kilátásai és lehetőségei az évtized második felében címmel tartott előadásán szót ejtett az utóbbi időben sokat hangoztatott piaci versenyről, amely nem csak a magyar felsőoktatásban, hanem az egész európai térségben, sőt a világban jelentős másik két felsőoktatásban meghatározó térség között zajlik.
"Az európai felsőoktatási térség kialakult, a mobilitás jelentősége nőtt" - mondta a rektor, majd felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 16 bejegyzett, engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmény van jelen, ami egyrészről a versenyt, a konkurenciát növeli a hazai piacon, másrészről a nemzetköziség felé nyit.
Az MRK FT elnöke később kitért a magyar felsőoktatási intézményhálózat túlméretezettségének problematikájára, mellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: "A hallgatói létszám egyértelműen nem tudja ellátni a felsőoktatási piacot, ezért kemény, az új rendszerhez igazodó magyar felsőoktatás várható a jövőben."
Rudas előadásában megemlítette a Magyar Rektori Konferencia nevében megfogalmazott célkitűzések egyikét, miszerint az MRK szeretne egy szolgáltatói, élményt nyújtó, kutatói, gazdálkodó felsőoktatást, amely megteremtéséhez azonban nem permanens reform, hanem permanens innováció szükséges - fogalmazott Rudas.
Fábri György, az MTA kommunikációs igazgatója Felsőoktatási rangsorok és nyilvánosság című előadásában kitért arra, szerinte hiba azt gondolni, hogy a munkaerő-piaci elvárásokat egy-két állandó szempont mellett mélyebben meg lehetne jósolni. Véleménye szerint a korábbi években késztett prognózisok nem azért nem helytállóak, mert nem hozzáértők késztették, hanem mert a jelenlegi hektikus gazdasági és társadalmi változók mellett lehetetlen megítélni több évre előre a piaci igényeket és erre hiba lenne egy egész felsőoktatási struktúrát építeni.
"Vannak azonban olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell vennünk, és amelyek az egyetemi, felsőoktatási szocializáció során sajátíthatók el, ilyenek például a habituális elvárások, mint kreativitás, rugalmasság, lojalitás."
A felsőoktatásnak tehát - folytatta Fábri - nem szabad abba a hibába esnie, hogy a munkaerő-piaci igények oldalára billen az oktatás szempontjainak kialakításánál a mérleg olyan más tényezők ellenére, mint a szocializáció, értelmiségi nevelés. Fábri visszatérve előadásának tárgyához elmondta, a rangsorok megjelentetése sok szempontból hasznos az intézményeknek és a hallgatóknak egyaránt, a valódi döntést azonban felmérések szerint mindössze tíz százalékban befolyásolja. Érvényessége viszonylagos, olvasása több szempont figyelembe vételével javasolt - zárta előadását az MTA kommunikációs igazgatója.
Dr. Tóth István János, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet igazgatója előadásában a felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolatát mutatta be egy vizsgálat alapján, melyben 1000 cég HR vezetőjét, 30 HR tanácsadót és fejvadászt kérdeztek meg 2006 decembere és 2007. február között. Azt szerették volna megtudni elsősorban, hogy milyen a keresleti oldal véleménye a diplomás pályakezdők tudásáról, képességeiről, készségeiről, és az egyetemek és főiskolák karairól. Azért az üzleti szektorban végezték a vizsgálatot, mert a végzettek 80-85 százaléka ott helyezkedik el. A vizsgálat során kiderült, a friss diplomások 43 százaléka kisebb cégeknél helyezkedik el, ezek nyújtanak ugyanis számukra inkább lehetőségeket a végzés után. A legjobban kereső szakma a villamosmérnök, de ez egyben a legnehezebben betölthető állás is, legkönnyebben betölthető pedig a gazdasági elemző. Ami egy-egy pozíció betöltésének akadálya lehet, a szakmai tudás mellett, a képességek, a gyakorlat és a nyelvtudás hiánya. Az igazgató ígérete szerint a vizsgálatot jövőre több szereplő bevonásával végzik el.
Miskolczi Norbert, a Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke hallgatói szemmel tolmácsolta a felsőoktatás változását. Kiemelte a felsőoktatási intézmények karrier irodáinak egyre növekvő szerepét, melyek az intézményhez és a régióhoz is kötődhetnek, tanácsadást nem csak az adott intézmény hallgatói számára nyújthat egy-egy iroda. Miskolczi elmondta, az ott dolgozók hallgatók vagy hallgatók voltak, azért könnyen tartják a kapcsolatot az egyetemek polgáraival, ismerik a problémáikat. A HÖOK-elnök hangsúlyozta, a Karrier Irodák valóban élővé teszik a kapcsolatot az intézmény és a munkaerőpiac között. A szervezet elnöke szerint szükség van országos koordinációra, hogy közös tudással, együtt könnyebben oldják meg a feladatokat. Ennek érdekében néhány hete megrendezték a Karriertanácsadók Országos Konferenciáját és megalakították Karrieriroda-vezetők Országos Kerekasztalát. A tervek szerint elindítanak egy országos honlapot, és országos szintű felméréseket végeznek, emellett diplomásoknak szóló kiadványt készítenek. Tervezik egy pályaorientációs rendszer kiépítését is.