Antiszemita gulyás címmel kommentárban foglalkozott az Új Színház élére történt kinevezésekkel szerdai számában a Die Welt.
Paul Jandl, a német konzervatív napilap írásának szerzője beszámolt a "kultúrpolitikai döntés" elleni tüntetésekről, hangoztatva, hogy Csurka István intendánsi, illetve Dörner György igazgatói kinevezése az illetékes testületek megkerülésével, "állítólag egészen felülről érkezett megbízás" alapján történt.Csurkával kapcsolatban feltűnőnek nevezte, hogy az elmúlt években mindenekelőtt a radikális jobboldali MIÉP vezetőjeként és a Magyar Fórum "antiszemita, uszító" lap kiadójaként volt ismert. Idézte "a szélsőjobboldali körökben ugyancsak jól ismert" Dörner Györgyöt, aki szerint a színháznak a jövőben "az elfajzott, betegesen liberális hegemónia" elleni erőddé kell válnia. A cikkíró a kinevezések kapcsán a többi között azt hangoztatta, hogy a Fidesz fokozatosan - ugyanazon minta alapján - alakítja át az ország kulturális térképét, harmadrangú, Fidesz-hű művészeket helyezve fontos pozíciókba.
http://www.welt.de/print/die_welt/kultur/article13681233/Gulasch-antisemitisch.html
Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap A nemzet nevében cím alatt a vasárnapi budapesti "rendszerellenes tüntetésekről" közöl jegyzetet szerdán. "Érdekes módon, az előző évekkel ellentétben Budapesten most Fidesz-nagygyűlés sem volt a nemzet ünnepén. Valószínűleg minden a tervek szerint halad, és az eddigi +ünneplések+ is csak arra kellettek, hogy valakire fújolni lehessen" - írja Veres István. Szerinte "a budapesti események azért sem fognak felbőszíteni minket, mert a televíziók nem adnak neki akkora teret, amekkorát talán megérdemelne". "Megint veszekednek – legyintünk, megszokhattuk az utóbbi években. Csakhogy ez most nem politikai veszekedés, mivel Magyarországon jelenleg politikai ellenzék szinte nem is létezik. Hétvégén az átlagemberek mentek ki az utcára. Sokan" - véli a szerző. Elismeri, hogy Magyarország helyzetében nehéz jó döntéseket hozni. "Ami viszont a határon túlról is megbocsáthatatlan, az a folyamatos hülyítés, ami a nemzet nevében folyik. Az ország előző vezetése szintén hülyített, a mostani viszont ezt különösen visszataszító módon és veszélyesen csinálja. A nemzeti ügyek kormánya, meg a lomha uniós csatahajó, ami lefékezi a magyar gazdaság gyorsnaszádjait. Belegondolni is szörnyű, hogy ezt a sok maszlagot, amit a nemzet nevében spriccelnek az emberek közé, valakik elhiszik. Pedig elhiszik" - írja jegyzetében Veres István.
A Polityka című lengyel baloldali közéleti hetilap legfrissebb számában beszámolt arról, hogy a budapesti Fővárosi Közgyűlés visszavonta Kertész Ákos író díszpolgári címét az Amerikai Népszavában megjelent, a magyarságot bíráló kijelentései miatt. A magyar ember bűne című cikk szerzője, Tadeusz Olszanski - egykori budapesti tudósító - megemlítette, hogy Kertész műveit 12 nyelvre fordították le, legismertebb regénye, a Makra Lengyelországban három kiadást ért meg. "Nagyszerű prózájával" - írta - elismerést vívott ki magának, de a szocializmus időszakában elkerülték a kitüntetések. A fővárosi díszpolgárságot 2002-ben, a Kossuth-díjat pedig csak 2008-ban kapta meg. A Fidesz két magas rangú kulturális tisztségviselője, L. Simon László és Halász János szerint azonban, ha nem kér bocsánatot kijelentéseiért, az utóbbira is érdemtelenné válik - olvasható a cikkben. Kertész nézetei összhangban állnak a XX. század kiemelkedő magyar gondolkodóinak sok véleményével, és a kicsinyes revansvágy, mely Tarlós István budapesti főpolgármester kezdeményezésére a kiváló író díszpolgári címének visszavonásához vezetett, egyszerűen nevetséges - írta a Polityka.