Az 56-os magyar forradalom és a mai iraki \"felfordulás\" tanulsága a The New York Times vasárnapi cikke szerint talán az: a totalitárius államokat nem lehet egyetlen frontális támadással felszámolni, ehelyett a belső ellenállást kell bátorítani.
A lap a magyar forradalmat reklámozó két New York-i plakát kapcsán valós és átvitt értelmű párhuzamot von az ötven évvel ezelőtti budapesti és a jelenlegi bagdadi események között.
Az újság Paul Berman történészt idézte, aki szerint ma Irak kapcsán ugyanaz az alapkérdés, mint ötven éve Magyarország esetében: hogyan viselkedhet felelősségteljesen Amerika; lehet, hogy tragikusabb következményekkel jár, ha háborút kezd egy diktatorikus rezsim ellen, mintha tartózkodik attól?
Mint az újság emlékeztet, George Bush közelmúltbeli budapesti látogatása során közvetlen párhuzamot vont Budapest és Bagdad között, mondván: a bagdadi kormány demokrácia iránti törekvése azonos az 56-os magyar forradalmárokéval, Amerikának kötelessége kiállni egy nép mellett, amelyik felkel szabadságáért.
A The New York Times leszögezi: Amerika az akkor szócsövének számító Szabad Európa Rádión keresztül félrevezette a magyar szabadságharcosokat, ellenállásra bátorította őket azt ígérve-sejtetve, hogy a Nyugat segíteni fog. Max Boot, a neves agytröszt, a Council on Foreign Relations konzervatív kutatója ezzel kapcsolatban kijelentette: nem lehet felkelésre biztatni egy népet és aztán cserbenhagyni. Amerika nem teheti ezt meg az iraki kurdokkal és a síitákkal, akiket 1991-ben ellenállásra buzdított. Amerika 56-os tétlenségét szerinte részben menti, hogy katonai beavatkozásra akkor nem volt lehetőség, csak egy újabb világháború kirobbantásával.
A világ leghíresebb \"reklámterétől\", a Times Square-től néhány utcányira a New York-i magyar kulturális intézet hatalmas fekete-fehér plakátjai közül az egyiken egy tank látható egy félelemmel vegyes tekintetű fiatalemberrel a balszélen. Mint kiderült, az 1956-ban készült, kinagyított fotón levő férfi a ma 69 éves, New Yorkban élő Charles Legendy, vagyis Legéndy Károly.
A hamis illúziók kapcsán Charles Legendy a lapnak elmondta: \"szinte biztosak voltunk abban, hogy Amerika beavatkozik\". A lap hozzátette: Washington azonban nem akarta megbolygatni azt a választóvonalat, amelyik szabad és totalitárius részre osztotta szét Európát. A The New York Times szerint az akkori amerikai elnök, Dwight Eisenhower 1956. november 9-én kelletlenül mondta külügyminiszterének, John Foster Dullesnek: \"évek óta bátorítjuk a magyarokat és hátat fordítunk nekik, amikor bajban vannak\". Erre a diplomata - a beszélgetés ma már hozzáférhető szövege szerint - azt felelte, \"mindig elleneztük az erőszakos felkeléseket\".
A történelem menetét és embertömegek sorsát sokszor a hatalommal bírók szeszélyei, habozó magatartása és apró képmutatásai határozzák meg - írta a The New York Times. A Budapest és Bagdad közötti élő kapocs pedig az, hogy Charles Legendy fia, a 23 éves Gabriel ma az amerikai hadsereg alhadnagyaként az iraki fővárosban teljesít szolgálatot. Charles Legendy nem titkolja: demokrata párti szavazó, de támogatja az iraki beavatkozást. Úgy véli mindenesetre, a háborúban nagyon súlyos hibákat vétett az amerikai kormány.
(MTI)