Auschwitz történetéről beszélni kell és a szükséges következtetéseket le kell belőle vonni - jelentette ki a volt náci német auschwitzi haláltáborban pénteken elhangzott beszédében Beata Szydlo lengyel kormányfő.
"A holokauszt a láthatóvá és kézzelfoghatóvá vált gonosz. Sok ember halt meg, emberek, remények, identitások, álmok milliói" - mondta Szydlo az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadulásának 72. évfordulóján, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján rendezett megemlékezésen.
cheap t shirt printing machine
"Egyesek nagy tragédiának nevezik az itt történteket, mások Golgotának, halálgyárnak, de egyetlen szó sem adja vissza azt, ami itt zajlott" - folytatta.
Rámutatott a történelmi emlékezet szerepére. Auschwitzban alattomos, elképzelhetetlen gonosz öltött testet - fogalmazott -, és ezt messze hangzóan ki kell mondani, hogy e tényt soha ne változtassák hazugsággá. Mint mondta, ezt a gonoszságot "német egyenruhába öltözött emberek okozták". Auschwitz legfőbb üzenete a ma élő és a következő nemzedékeknek az, hogy "a rosszat igazsággal és jóval kell legyőzni". "Ez a mi kötelességünk azokkal szemben, akik itt vesztették életüket, és azokkal szemben is, akik túlélték, és egész életükkel azt kiáltják: ne felejtsétek, ne felejtsétek" - mondta Szydlo.
Az, hogy az emléknapon minden évben lengyelek, zsidók, németek, romák, magyarok, franciák és más nemzetek fiai találkoznak, azt bizonyítja, hogy "következtetéseket akarunk levonni az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból" - szögezte le.
A megemlékezést Andrzej Duda államfő védnöksége alatt tartották meg. Wojciech Kolarski, az államfői hivatal államtitkára beszédében hangsúlyozta: a lengyelek kezdettől fogva az auschwitzi láger áldozatai, az itt történtek szemtanúi voltak. "Annak ellenére, hogy országunk brutális német megszállás alá került, a lengyel földalatti állam mindent megtett, hogy felismerje és megakadályozza a németek gonosz szándékait" - mondta.
Lengyelországban pénteken több helyen - egyebek között az 1943-as varsói gettófelkelés hőseinek fővárosi emlékművénél - emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor területén megtartott központi megemlékezésre mintegy 60 egykori fogoly érkezett meg. A lengyel miniszterelnök mellett izraeli és orosz küldöttség volt jelen, valamint a diplomáciai testület tagjai, köztük a krakkói magyar főkonzulátus képviselője.
Az idei auschwitzi megemlékezések szimbóluma egy, 1967-ben a birkenaui gázkamrák közelében feltárt zsebóra, mely az élők sorából távozó szemtanúkra, az emlékezet ápolására hívja fel a figyelmet. Az órát több más tárgyi emlékkel együtt, lepecsételt dobozokban találták meg a lengyel tudományos akadémián. Pénteken e tárgyakból összeállított kiállítás nyílt az auschwitzi múzeumban.
A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett több más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőleg 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezret azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. A felszabadulás napját az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.