A jelenlegi, külső eredetű sokkhelyzetben nem lenne különösebben hatékony, ha a magyar jegybank jelentős kamatemelésre szánná el magát - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar gazdaság exportfüggősége miatt "bizonyos mértékű" forintgyengeség még előnyős is lehet.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó térségi szakértői befektetőknek összeállított új elemzésükben úgy vélekednek, hogy bár az MNB "a recesszió növekvő valószínűsége" ellenére ismét kamatemelést fontolgat, jelenleg azonban egy vészkamatemelés nemigen segítené elő a helyzet stabilizálódását, sőt esetleg a szándékolttal ellenkező hatással is járna.
A ház szerint egyes kondíciók miatt, amelyek a 2009-es izlandi pénzügyi válsághoz vezettek, "Budapesten is meg kellene szólalniuk a vészcsengőknek, méghozzá hangosan". Az izlandi válságot alapvetően a gazdaság méretéhez képest túlzottan nagy bankrendszer és a gyenge felügyelet okozta, ám az is elősegítette, hogy évekig nem volt együttműködés a költségvetési és a pénzügypolitika között, emellett az izlandi jegybank még a válság kirobbanása után is agresszív kamatemelésekkel próbálta megőrizni a helyi valuta stabilitását - idézik fel keddi elemzésükben Bank of America-Merrill Lynch londoni felzárkózó piaci elemzői.
A ház szerint a múltban az MNB forintstabilizáló célú kamatemelései "meglehetősen hatékonynak" bizonyultak. Akkoriban azonban a problémák elsősorban hazai eredetűek voltak, és a 2008-ban végrehajtott 3,00 százalékpontos kamatemelést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU 25 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagja követte.
Ezúttal azonban a kondíciók annyira különböznek a korábbiaktól, hogy a kamatemelés nem lenne optimális megoldás - vélekedtek BofA Merrill Lynch Global Research citybeli szakértői.
Az elemzés szerint mivel a magyar gazdaság mindinkább exportfüggővé válik, a forint "bizonyos mértékű gyengesége" még akár "üdvözlendőnek" is tekinthető. Magyarországnak meg kell találnia az egyensúlyt a forintárfolyam-kilengések kordában tartása és annak elősegítése között, hogy a gazdaság az exportra helyezze át a hangsúlyt a hazai keresletről. Mindezek alapján az MNB-nek nem kellene "sietve" kamatot emelnie.
A ház szerint a magyar gazdaságnak kamatemelés helyett most elsősorban arra van szüksége, hogy javuljon az együttműködés a kormány és a jegybank között a pénzügyi stabilitási problémák beszűrődésének korlátozása végett.
A BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői szerint emellett szorosabb párbeszédet kellene folytatni az EU-partnerekkel is, tekintettel arra, hogy a magyar piacon euróövezeti bankok dominálnak, és ezek a válság "epicentrumában" vannak. A cég elemzői megjegyzik, hogy ha az euróövezeti jegybank agresszív pénzügypolitikai enyhítésbe kezdene, annak kedvező átszűrődő hatása lenne minden kockázatos befektetési termékre, és ez csökkentené az MNB-re nehezedő nyomást is.
A ház londoni elemzői szerint ha mindemellett létrejönne egy új, elővigyázatossági megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, az enyhítené a költségvetési tervek végrehajtásával kapcsolatos befektetői aggodalmakat, csökkentve egyben a nagyarányú kötvénypiaci tőkekivonás kockázatát is.
A BofA Merrill Lynch Global Research szakértői megjegyzik, hogy a magyar kötvénypiacon kiépült külföldi befektetői tulajdonosi arány jelenleg minden korábbinál magasabb, és ez kiteszi a hazai adósságpiacot - és a forintot - a globális kockázatvállalási készség gyengülésének. A problémát a cég szerint erősíti a magánnyugdíj-rendszer "drámai mértékű" leépítése, és az, hogy a helyi bankoknak korlátozott a kötvényfelvevő kapacitásuk.
Mindent egybevetve a BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői közölték, hogy fenntartják központi forgatókönyvüket, amely rövid távon változatlan MNB-alapkamattal számol. A cég szakértői elismerték ugyanakkor annak a lehetőségét is, hogy a kibontakozó euróövezeti fejlemények "rendezetlenné válása" esetén a magyar jegybank végrehajthat egy 0,5-1,00 százalékpontos vészkamatemelést.
A külső kockázati helyzet komolyabb romlása és a forint ezt követő esetleges nagymértékű gyengülése esetére más nagy londoni házak sem zárják ki a rendkívüli MNB-kamatemelést, bár alapesetben nem ez a konszenzusos előrejelzés a Cityben.
A BNP Paribas bankcsoport elemzőinek legutóbbi értékelése szerint a mostani kockázati környezetben "nem lehet határozottan kizárni", hogy az MNB vészkamatemelésre szánja el magát, abban az esetben, ha az euró 300 forint fölé drágul, és "egy ideig ott is marad".
A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - a várható közép-kelet-európai jegybanki kamatpályákról befektetőknek összeállított új előrejelzésében szintén azt jósolta, hogy ha az euró 300 forint fölé drágul, akkor "szinte bizonyossá válna" a kamatemelés.
A Commerzbank befektetőknek Londonban kiadott minapi devizapiaci körképe szerint ha tovább gyengül a forint az euróval és a svájci frankkal szemben, akkor növekedne a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank ismét egyszerre akár 3,00 százalékpontos kamatemelést is végrehajthat a forintgyengülés fékezése végett.