Az emberi jogi szervezet szerint az EU leendő soros elnökének az elnökség ideje alatt is napirenden kellene tartania a csúcs megállapodásait és az Afrika-EU kapcsolatok mélyítését.
A kétnapos találkozón a kormányfők várhatóan elfogadják majd a 2008-ban aláírt EU-Afrika Stratégia második cselekvési tervét. A program a következő három évet, a 2011-13 közötti időszakot öleli majd fel. A 8 prioritást tartalmazó dokumentum nagy hangsúlyt fektet a vízgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatátadásra, mely szakterületet 2011 első fél évében az EU elnökségi posztját betöltő Magyarország szintén prioritásként határozott meg programjában. A vízhez való jog érvényesülése nem érhet véget Európa határain. Az EU soros elnökeként, az EU Afrika-politikájával összhangban, Magyarországnak fokozottabb figyelmet kell tanúsítania az afrikai térségnek is, mondta Farkas Zsófia, az MRG emberi jogi és fejlesztési programfelelőse. Jelenleg a világon 1,1 milliárd ember nem jut hozzá egészséges ivóvízhez, akiknek közel negyede a szubszaharai régióban él. A gyakran peremvidékeken élő kisebbségeket és őslakos népeket fokozottan sújtja a vízhiány, hiszen globálisan tízből nyolc egészséges ivóvíz nélkül élő ember vidéki falvakban lakik. A tiszta ivóvíz hiánya a betegségek mellett számos társadalmi problémával is jár: a víz begyűjtése fokozott terhet ró a nőkre és a gyermekekre, rontja munkavállalási lehetőségeiket, illetve a beiskolázási arányokat, és egyben csökkenti a nők esélyegyenlőségét. A csúcstalálkozó alapját képező EU-Afrika Stratégia a Millenniumi Fejlesztési Célok elérését is célul tűzte ki. A stratégiához kapcsolódó dokumentumok ennek megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a vízkészletek határokon átívelő kezelésével és az áradások elhárítását célzó jelzőrendszerek kialakításával kapcsolatos tapasztalatcserére, illetve a technológiai és pénzügyi segítségnyújtásra. A leendő magyar EU-elnökség egyik feladatát képezi az Európai Duna Stratégia véglegesítése és elfogadtatása, melynek része a határokon átnyúló együttműködés, a klímaváltozás kezelése, az ár- és belvizek elhárítása, illetve a szárazság elleni intézkedések is. Magyarországnak ezeket a tapasztalatokat be kéne csatornáznia az Afrikára irányuló nemzetközi fejlesztési tevékenységébe, mondta Farkas. Magyarország a 2004-es EU csatlakozással vállalta, hogy 2010-re bruttó nemzeti jövedelmének 0,17%-át nemzetközi fejlesztési segélyezésre fordítja. 2009-re azonban a vállalt érték csupán töredékét, 0,09%-ot teljesített. Az ország tagja a Cotonoui Egyezménynek és a közös EU-Afrika Stratégiának, amelyek szerint az afrikai országok, és azok civil társadalma kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az EU és tagállamainak fejlesztési tevékenységében.
Kiadó: Minority Rights Group Európa Nonprofit Kft.