Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott határozatában kemény pénzügyi és kereskedelmi szankciókkal sújtotta Észak-Koreát hat nappal korábban végrehajtott kísérleti atomrobbantásáért.
Az 1718-as sorszámot viselő határozat alapján minden állam megállíthatja az Észak-Koreába tartó vagy onnan induló szállítmányokat, hogy ellenőrizze, nem tartalmaznak-e tömegpusztító fegyvereket vagy ilyen fegyverek előállításához szükséges anyagokat.
A határozat ugyanakkor egyértelműen kizárja katonai erő alkalmazását Észak-Koreával szemben. A BT-határozat minden országtól megköveteli annak megakadályozását, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyverek gyártásához használható anyagokat vásároljon vagy szerezzen be.
Minden országnak zárolnia kell olyan személyek és vállalkozások javait, akiknek vagy amelyeknek közük van Észak-Korea nukleáris vagy rakétaprogramjához. Ugyancsak tilalom alá került a luxusáruk Észak-Koreába irányuló exportja.
A dokumentum egyben felszólítja Phenjant arra, hogy álljon el minden esetleges további kísérlettől, s folytassa azokat a tárgyalásokat, amelyeket az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán és Dél-Korea kezdett vele azzal a céllal, hogy rávegye atomprogramjának a feladására.
A világszervezet azt követően jelezte, hogy büntetőintézkedéseket hoz Észak-Korea ellen, hogy a külvilágtól hermetikusan elzárt ország október 9-én bejelentette: atomkísérleti földalatti robbantást hajtott végre. Mint ahogy a határozat is fogalmaz ez egyértelmű veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
Az eredeti amerikai szövegtervezeten Oroszország és Kína követelésének megfelelően enyhítettek valamelyest, így került be a határozatba az a kitétel, amely kizárja a katonai erő alkalmazását. Észak-Korea ENSZ-nagykövete gengsztermódszernek nevezve elutasította a BT-határozatot.
(MTI