- A Spiegel Online egy politológussal elemezte a magyar politikai helyzetet, a Die Zeit című hetilap a gazdasági helyzetről közölt összeállítást online kiadásában, a Handelsblatt német üzleti lap az IMF-fel kezdett tárgyalásokkal összefüggésben Orbán Viktorról írt, és beszámolt a Malévra vonatkozó döntésről, míg a párizsi Le Monde Erdélyről jelentetett meg írást, lengyel lapok pedig az IMF-fel kezdett tárgyalásokról írtak.
A Spiegel Online Orbán bukása kockázatos lenne címmel közölt interjút Kai-Olaf Lang politológussal, a német kormány és a törvényhozás mellett működő SWP független politikatudományi kutatóintézet szakértőjével.
Lang úgy vélte: Magyarországon nem fenyeget a diktatúra kialakulásának veszélye, az alkotmányreform azonban komoly károkat okozott az országnak. "Az +Orbán-rendszer+ már nem közmegegyezésre törekvő plurális demokrácia többé, hanem konfrontációra kihegyezett többségi demokrácia" - mondta a kutató.
A rendszer jellemzője továbbá az úgynevezett neotradicionalizmus, amely egyebek között a kereszténység és a hagyományos családmodell, valamint a nemzeti egység hangsúlyozásában és népszerűsítésében mutatkozik meg - tette hozzá, megjegyezve, hogy vannak "kétségkívül elfogadhatatlan" elemek is a rendszerben. Ilyen a közszolgálati média manipulációja és a törekvés egy alapelv, a hatalmi ágak szétválasztásnak elve érvényesülése ellen.
Lang kifejtette: mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az új alkotmány valóban sérti-e az alapjogokat és a demokratikus játékszabályokat. Ennek megállapításáig a tagországok elsősorban barátként és európai partnerként gyakorolhatnak hatást Orbánra. Ugyanakkor az EU-nak közösségként kell fellépnie, és "félreérthetetlen jelzéseket" kell küldenie a magyar miniszterelnöknek. A pénzügyi jellegű nyomásgyakorlás lehet a leginkább célravezető - fejtette ki, hozzátéve, hogy kellő óvatossággal kell kezelni a miniszterelnök lemondására vonatkozó követelést, mert Orbán távozásával sokan igazodási pont nélkül maradnának, amiből csak a még inkább radikális pártok húznának hasznot.
http://www.spiegel.de/politik/ausland/0,1518,807619,00.html
A Die Zeit című hetilap online kiadásában Magyarország válsága Európa problémájává válik című írásban Paul Flückiger cikkíró kifejtette: "Orbán gazdaságpolitikája különösen sebezhetővé tette Magyarországot a válsággal szemben", és az ország esetleges csődje az euróra is hatással lehet. Mindenekelőtt Ausztria szenvedné meg, ha Magyarország fizetésképtelenséget jelentene, az euróövezethez tartozó szomszéd aligha kerülné el a leminősítést, ami a valutaunióban működő mentőalapot is megterhelné.
http://www.zeit.de/wirtschaft/2012-01/ungarn-pleite-krise/komplettansicht
A Handelsblatt A nap Pinokkiója című rovatában idézte Orbán Viktor egy tavalyi kijelentését, amely szerint az IMF-tárgyalás fontos, de nem húsba vágó. A lap megjegyezte: Magyarország az IMF és az EU "nyomatékos tanácsai" ellenére egy jogszabállyal korlátozta a jegybank függetlenségét, most viszont mégis hajlandó tárgyalni a törvényről. Az IMF és az EU bírálatait kiváltó jogszabály alapján akár Simor András jegybankelnököt is meg lehetne fosztani hatalmától, most azonban Orbán "arra esküszik", hogy a kormány és a jegybank közti kapcsolatok javulnak majd.
"A tárgyalások az IMF-fel nyilvánvalóan mégiscsak fontosabbak annál, mint amennyire azt (Orbán) szeretné bevallani".
A lap a Cégek és piacok című rovatában a Malévra vonatkozó brüsszeli döntést ismerteti. Stefan Menzel bécsi keltezésű tudósításában azt írta, hogy a légitársaság állami támogatása körül újabb konfliktus keletkezik a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) közt. Az ügy a kormány és a Malév számára "a lehető legrosszabbkor" kezdődik. Az EB várhatóan "kevéssé lesz hajlandó kompromisszumot kötni" - írta.
A magyar nacionalizmus visszhangra talál Erdélyben címmel közölt tudósítást a Le Monde. A mértékadó párizsi liberális napilap szerint "Nagy-Nagyarország visszatérésének álma kezd szenvedélyeket kiváltani Erdélyben, abban a régióban, amely sokáig vita tárgyát képezte Románia és Magyarország között". A lap megjegyezte, hogy a valamikor az Osztrák-Magyar Monarchia szerves részét képező terület, ahol a románok élnek többségben, az első világháború vége óta része Romániának. A rendszerváltás után Bukarest és Budapest nehezen találta meg az egyensúlyt az erdélyi magyar kisebbség kérdésében, a két ország uniós csatlakozásával azonban megnyugodtak a kedélyek. Mirel Bran cikkíró úgy látja, hogy Orbán Viktor hatalomra kerülésével megváltozott a helyzet. "Az egykori antikommunista lázadó koncentrálta a hatalmat, és egy olyan nacionalista kanyart vett, amely megronthatja a két szomszédos ország közötti viszonyt" - fogalmaz a tudósító.
A magyar kormányt az IMF-tárgyalásokban engedményekre késztetik a befektetők - írta Leszek Baj a Gazeta Wyborcza baloldali liberális napilapban. A "Budapest visszalép az IMF nyomására?" címmel közölt cikk szerint "A magyar miniszterelnök némileg visszafogta magát az IMF-kölcsön szerdai tárgyalása előtt", mert "a magyar gazdaság stabilitása a tárgyalások sikerétől függ".
A szerző azt hangsúlyozza, hogy a magyar kormányt a befektetői hangulatok kényszerítik a visszalépésre. A Dziennik Gazeta Prawna szerint a magyar miniszterelnök "veszít tárgyalási pozíciójából". Michal Potocki cikkíró hangsúlyozza, hogy a magyarok Ausztriába menekítik félretett pénzüket. Ezt azonban a szerző nem tekinti szerencsésnek, mivel "ha a magyar bankrendszernek gondjai lesznek, a szomszédokat is magával húzhatja a mélybe" - írja. Potocki arra is kitér, hogy a számadatok szerint a magyar gazdaság jobb helyzetben van, mint például a lengyel vagy a német, és "ennek ellenére negatív rekordokat dönt".