Az ukrajnai válság miatt megnövekedett annak kockázata, hogy zavar támad Európa Oroszországból Ukrajnán keresztül zajló gázellátásában - írta csütörtöki kiadásában a brit Financial Times.
A tekintélyes üzleti napilap tudósításában megjegyzi, hogy az ukrán hatóságok nem tudják kifizetni Oroszországnak a nekik szállított földgázt.
Annak dacára sem, hogy a Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között létrejött megállapodás értelmében a 15 milliárd dolláros hitel mellé Kijev 5 milliárd dollár értékben mintegy harminc százalékos gázárkedvezményt is kapott.
A lap ismerteti, hogy Putyin leállította a hitel folyósítását, egyelőre - amíg nem alakul meg az új ukrán kormány - nem vásárolnak ukrán államkötvényeket, ez pedig az Financial Times szerint súlyos csapás a "készpénzre éhező" Ukrajna számára.
A tudósítás megemlíti, hogy az ország keleti részéből érkező hírek szerint az orosz hatóságok elkezdték a határon szigorú rendszerességgel, túlbuzgóan átvizsgálni az Ukrajnából érkező importot, amivel komoly zavarokat okoznak a kereskedelemben. A lap emlékeztet arra, hogy novemberben Moszkva hasonló eszközökkel bírta rá Janukovicsot, hogy faroljon ki az Európai Unióval kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodásból.
A lap szerint az új orosz lépések feltehetően megnehezítik a krízis megoldását, Moszkva azért igyekszik növelni a nyugati szomszédjára nehezedő nyomást, hogy Kijevben olyan kormány alakuljon, amely nem EU-párti.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap Ukrajnáról szóló értékelése szerint Mikola Azarov miniszterelnök lemondása várható volt, hiszen Viktor Janukovics elnök az utóbbi időben az ellenzéki vezetőkkel folytatott alkudozásának egyszerű tárgyává tette eddigi kormányfőjét.
A jelek szerint azonban - írta a WSJ - sem ez, sem a tiltakozó megmozdulások ellen hozott törvények visszavonása nem elégítette ki az ellenzéket.
A lap ugyanakkor nem zárta ki, hogy az egymással is viaskodó ukrán ellenzéki körök kompromisszumra juthatnak a kijevi kormányzattal. A tiltakozók egy része - derül ki a WSJ tudósításából - nem bízik abban, hogy az őrizetbe vett tüntetőket akkor is szabadon engednék, ha az ellenzék kivonulna minden elfoglalt középületből.
A Le Soir című brüsszeli lap egyfelől a Kremlből érkezett figyelmeztetést emelte ki, miszerint Moszkva elfogadhatatlannak tart bármilyen külső beavatkozást Ukrajna belső ügyeibe. Másfelől a belga újság úgy értékelte a helyzetet, hogy a rendőri brutalitás miatt felbőszült tiltakozók számára a jelek szerint Viktor Janukovics távozásán kívül már semmi nem fogadható el.
A francia Le Figaro értékelése szerint mára egyértelművé vált, hogy a tüntetők elsősorban nem hazájuk uniós csatlakozását szeretnék, hanem a korrupt rezsimmel szembeni ellenszenvüket fejezik ki, és egy, a pluralizmust és az esélyegyenlőséget tiszteletben tartó demokratikus jogállamot követelnek.
A konzervatív lap Ukrajna valódi vágyai című írása azt is az események fontos tanulságának tartja, hogy a tiltakozás nem korlátozódik az ország nyugati részére, amely történelmileg közelebb áll Nyugat-Európához. "Egyértelmű, hogy a jogállami modell, amelyről az ukrán társadalom álmodik, sokkal közelebb áll a nyugat-európai országok modelljéhez, mint amilyet Putyin Oroszországa képvisel. De nagyon fontos az a tény, hogy a lázadás elsősorban egy nemzeti demokratikus érzés kifejeződése" - olvasható a cikkben.
"Ukrajna jövője nem Moszkvában, és nem is Brüsszelben dől el, hanem Kijevben. Ezért is kívánatos, hogy Oroszország és az Európai Unió közötti nézeteltérés ne súlyosbítsa a dolgokat. (...) Oroszországnak nincs kapacitása arra, hogy az ukrán népnek diktáljon, (...) az ukránok pedig jól tudják, hogy a gazdaságuk csődhelyzetben van, és hogy Brüsszelnek nincs eszköze arra, hogy pénzelje őket vagy hogy csatlakozási ajánlatot tegyen" - írta a Le Figaro.
A balliberális Le Monde szerint az oligarchák nyomására döntött a tárgyalások megkezdése mellett Viktor Janukovics ukrán elnök. Oroszországgal ellentétben a mintegy fél tucat ukrán oligarcha továbbra is jelentős befolyással bír a politikában: többségük a rendszerváltást követően meggazdagodva saját pártot is alapított. Számukra pedig az a legfontosabb, hogy az üzleteikhez a lehető legkedvezőbb hangulat uralkodjon az országban. Ezzel magyarázható a Le Monde szerint, hogy közülük a legjelentősebbek a politikai helyzet stabilizálásában érdekeltek.
A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy Janukovics meghátrálása és Mikola Azarov kormányfő lemondása néhány héttel ezelőtt még biztos kiindulópontot jelenthetett volna a válságból való kiúthoz. Az elnöki szó azonban azóta "komolyan leértékelődött", Janukovics ígért hideget-meleget, például azt, hogy soha nem fog támadást indítani a Függetlenség téren táborozók ellen, miközben december közepén a rendőrség a Majdan akkor még békés tömege ellen fellépett, és az utóbbi napokban, amikor már felvázolódott egy megállapodás, folytatódott a rendőri és igazságügyi leszámolás az ellenzék aktivistákkal. Most az ellenzéknek kellene a nyitás jeleit mutatnia, anélkül is, hogy tudná, a tábora meddig hajlandó követni, - hangsúlyozta a Le Monde.