Külföld

- Délkelet-Európa legnagyobb droglaborjára csapott le a rendőrség pénteken, és lefoglalt 2,5 millió euró értékű drogot, valamint hat embert letartóztatott - közölte a macedón közszolgálati televízió (MRT) a honlapján.

A macedón és a szerb hatóságok, valamint az Egyesült Államok Kábítószer-ellenes Hivatalának közös akciója keretében Szkopjéban és az északnyugat-macedóniai Tetovóban csaptak le a rendőrök. A droglabort Tetovóban találták meg. A házban 125 kilogramm szintetikus drogot találtak, amelynek becsült piaci értéke eléri a 2,5 millió eurót (784 millió forint). Az elfogottak macedón és szerb állampolgárok.

A londoni alsóház illetékes szakbizottsága szerint nehéz elképzelni, hogyan kerülhető el a fizikai határellenőrzés visszaállítása az Ír Köztársaság és Észak-Írország között az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnése után.

Simon Coveney ír külügyminiszter a BBC rádiónak ugyanakkor pénteken azt mondta: Dublin a két hét múlva esedékes EU-csúcsig írásban szeretne megoldási javaslatokat látni London részéről a határ újbóli megjelenésének elkerülésére.

A brit építőipar legnagyobb szakmai és érdekképviseleti szervezetei arra figyelmeztették szerdán a brit kormányt, hogy a máris súlyos munkaerőhiánnyal küszködő ágazatnak a brit EU-tagság megszűnése után is szüksége lesz az uniós országokból, köztük a közép- és kelet-európai tagországokból érkező szakképzett munkavállalókra.

- A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a Fidesz határon túli szavazatvásárlásra használja a kárpátaljai magyarok gazdaságfejlesztésére megítélt hatszáz millió forintot.

A párt szóvivője - a témában tartott sajtótájékoztatója után - az MTI-nek azokra a sajtóban megjelent hírekre hivatkozva nyilatkozott, amelyek szerint több mint 300 kárpátaljai magyar gazdálkodó és mezőgazdasági vállalkozó írt alá csaknem 600 millió forint összértékben pályázati szerződést szombaton Beregszászon, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében.

A Budapesten rendezett kínai-közép-kelet-európai gazdasági csúcsértekezlet brüsszeli fogadtatásáról írt értékelést a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap online kiadásán hétfőn megjelent írás szerint Magyarországon "keleti nyitásként", Lengyelországban "óriási lehetőségként" méltatják az eseményt, az EU diplomáciai köreiben viszont attól félnek, hogy Peking igyekszik a maga javára kiaknázni az Európai Unión belüli kelet-nyugati feszültséget.

Harry herceg eljegyezte és jövőre feleségül veszi amerikai barátnőjét, Meghan Markle-t. A hírt hétfőn jelentette be hivatalosan Harry édesapja, Károly brit trónörökös.

A walesi herceg londoni hivatala, a Clarence House által közzétett nyilatkozat szerint a 33 éves Harry és a 36 esztendős Meghan Markle esküvője 2018 tavaszán lesz. A közlemény szerint a pontos dátumot az udvar "megfelelő időpontban" ismerteti majd.

A Clarence House bejelentése szerint Harry novemberben jegyezte el barátnőjét Londonban, és erről tájékoztatta nagymamáját, a 91 éves II. Erzsébet királynőt

Az orosz kormány olyan törvényjavaslatot tervez a parlament elé terjeszteni, amelynek értelmében a jövőben le kell választani a boltokon belül a szeszes italt árusító részlegeket. Az orosz egészségügyi minisztérium által kidolgozott tervezet azt javasolja, hogy a boltokban külön kijárattal rendelkező önálló helyiséget alakítsanak ki a szeszes italok árusítására.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német konzervatív lap a nemzeti konzultációról közölt írást.

A vasárnapi lap szerzője, Stephan Löwenstein kiemelte, a nemzeti konzultáció "a politikai mozgósítás eszköze", törvény nem rendelkezik róla, így jogi következményei sincsenek, millió eurós nagyságrendű költségét pedig a "magyar adófizetők" állják. Orbán Viktor kormányfő "egyre sűrűbben nyúl ehhez az eszközhöz", kormányzása hét éve alatt a mostani már a hetedik nemzeti konzultáció, és a második idén.

A kérdőívekben szereplő kérdésekkel kapcsolatban hozzátette, hogy az idézetek "valóban" Soros Györgytől származnak, aki azonban felülvizsgálta álláspontját az EU-Törökország megállapodás után, amelynek révén nagymértékben csökkent az EU-ba érkező menedékkérők száma.

Ugyanakkor elképzelésének alapja továbbra is az volt, hogy előre meghatározott létszámú csoportok, kontingensek befogadásával kell "ellenőrzés alá vonni a menekültválságot". Azonban sürgette "a külső határok ellenőrzését" is - írta a FAS szerzője.

Akár jövő húsvétig elhúzódhat a következő német kormány megalakítása - írta a Frankfurter Allegmeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.

A lap szerint az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióban (CDU) már eldöntötték, hogy egy újabb nagykoalíciót céloznak meg, és elvetették azt a gondolatot, hogy kisebbségi kormányt alakítsanak a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) és a Zöldekkel, és minden egyes ügyhöz megpróbáljanak többséget szervezni a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Hajlandó tárgyalni a megrekedt kormányalakítási folyamat előmozdításáról a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - döntött a párt vezetése péntek hajnalban. Martin Schulz elnök bejelentette: pártszavazással döntik el, hogy kormányra lépnek-e.

A szociáldemokrata tartományi miniszterelnökök részvételével tartott elnökségi ülés után Hubertus Heil főtitkár elmondta, hogy az SPD készen áll megbeszéléseket folytatni más pártokkal. Szavai szerint a szociáldemokraták nyílt végű, nem feltétlenül a kormányzati szerepvállalásra irányuló tárgyalásokat kívánnak folytatni.

Lezárulhat a múltba nézés, és elkezdődhet egy szebb és jobb jövő építése azzal, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) ítéletet hirdetett Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok perében szerdán - jelentette ki első reakciójában Aleksandar Vucic szerb elnök.

Hangsúlyozta: senkit sem lepett meg az ítélet, az életfogytig tartó börtönbüntetés.

A szerb államfő újvidéki nyilatkozatában arra szólította fel a szerbeket, az ítélethirdetést követően kezdjék el a jövőépítést, hogy a gyerekeik egy jobb világban nőhessenek fel, és gondolkozzanak azon, hogyan lehet megőrizni a békét és a stabilitást a térségben, hogyan lehet gazdasági fejlődést és virágzást elérni.

Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot szerdán az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Mladic ügyvédje fellebbez.

Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Mladic a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Ezt tartják a második világháború óta elkövetett legnagyobb mészárlásnak Európában.

A "Balkán mészárosának" is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények - egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés - szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.

A törvényszék egyebek mellett felelősnek mondta Mladicot a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért, amelyek során a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost ágyúzták és lövették orvlövészekkel.

Kiemelték: a volt parancsnok nagyban hozzájárult a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok "tartós eltávolításához".

Megkezdte az egyeztetéseket Frank-Walter Steinmeier német államfő kedden Berlinben a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb pártjainak vezetőivel. A bizalmas megbeszélések célja a szövetségi elnök korábbi nyilatkozata alapján a kormányalakítási folyamat előmozdítása, az előrehozott választások elkerülése lehet.

Az államfő elsőként a Zöldek két társelnökével, Simone Peterrel és Cem Özdemirrel tárgyalt hivatalában, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét, Christian Lindnert fogadta. A megbeszélésekről egyelőre nem szivárogtak ki részletek.

Soros György szerint a magyar kormány által indított kampány szándékosan félremagyarázza az ő nézeteit.

A Financial Times című brit gazdasági napilap online kiadásán hétfő reggel megjelent telefoninterjúban a magyar-amerikai nagyvállalkozó elmondta: eddig tartózkodott attól, hogy nyilvánosan kommentálja Orbán Viktor támadásait, ám most úgy érzi meg kell szólalnia, mert félti az általa támogatott civil szervezetek biztonságát.

"Tragédia Magyarországnak, hogy kormánya gyűlöletkeltéssel és a lakosság félrevezetésével törekszik megtartani hatalmát" - mondta Soros a Financial Times-nak.Azt mondta: most már az általa támogatott magyarországi civil szervezetek biztonságát félti, miután Orbán Viktor a magyar felderítő szolgálatokkal akarja megfigyeltetni e szervezetek tevékenységét.

Az ellene folyó kampány szerinte az ő nézeteinek "szándékos félremagyarázása", amelynek célja a választók figyelmének elterelése az oktatás és az egészségügy rossz állapotáról.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nem hagyta jóvá Moszkva javaslatát, amelyben feltételeket szabott a világszervezet vegyi fegyverek Szíriában történt bevetését vizsgáló bizottsága mandátumának meghosszabbításához.

Az ENSZ és a Vegyifegyer-tilalmi Szervezet (OPCW) szakembereiből álló vizsgálóbizottság (JIM) mandátuma november 17-én jár le.

A kolumbiai hatóságok 12 tonna tiszta kokaint foglaltak le egy nagyszabású rendőrségi razziában. Ez az ország történelmének legnagyobb drogfogása, az elkobzott kábítószer piaci értéke 360 millió dollárra (csaknem százmilliárd forintra) rúg.

A hatósági akció sikeréről Juan Manuel Santos államfő és Luis Carlos Villegas Echeverri védelmi miniszter tájékoztatta szerdán sajtót. A kábítószer-ellenes hatóságok négyszáz tisztje az Antioguia megyei Chigorodo és Carepa városokban rajtaütött egyszerre négy banánfarmon, ahol a bűnözők a földben, banánlevelekkel letakarva tárolták a hatalmas mennyiségű drogot.

Az amerikai trösztellenes hivatal a CNN hírtelevízió eladását kéri az AT&T telekommunikációs vállalattól a Time Warner médiaóriás felvásárlásának engedélyezéséhez.

A döntést az igazságügyi minisztérium részeként működő trösztellenes hivatal új vezetője, Makan Delrahim hozta. Ennek értelmében a 84.5 milliárd dolláros üzlet engedélyezéséhez az AT&T-nek el kellene adnia a megvásárlandó Time Warner portfoliójából a Turner Broadcasting médiaszogáltatót. Ennek a része a CNN hírtelevízió és a DirectTV.A várható üzlet részleteiről ellentmondásos információk kerültek napvilágra szerdán, különösen azután, hogy a brit Financial Times című lap amerikai minisztériumi forrásokra hivatkozva kiszivárogtatta, hogy az AT&T felajánlotta a CNN eladását.

Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián.

Áder János szerint ha nincsen elegendő víz és élelmiszer, akkor a társadalmi béke is veszélybe kerül A magyar köztársasági elnök erről kedden a néhai Husszein királyról elnevezett jordániai konferenciaközpontban beszélt a Holt-tengernél, a Tudomány Világfórumának (WSF) megnyitóján.

A nyolcadik alkalommal - ezúttal Jordániában - megrendezett világfórum fő témái közé tartoznak az élelmiszerbiztonság, a víz és az energia kérdései.

A tudomány világévében, 1999-ben rendezett budapesti tudományos világkonferencián Magyarország kezdeményezte a Tudomány Világnapjának megtartását. Erről 2001-ben határozott az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos, Kulturális Szervezete. A világnapot első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.

A kétévenként sorra kerülő rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a döntéshozókkal és a társadalommal. A WSF azért is különleges tanácskozási alkalom, mert nem egyetlen tudományos szakpolitikai téma köré szerveződik.

A keddi jordániai megnyitón a magyar államfő hangsúlyozta, hogy a XXI. századi társadalmak békéje alapvetően függ az energiaellátástól, mert mindazt az infrastruktúrát, amelyet az elmúlt években létrehoztak, nem lehet energia nélkül működtetni

Milos Zeman cseh köztársasági elnök hétfőn Prágában bejelentette, hogy januárban újraindul az államfőválasztáson. Az ehhez szükséges támogatói aláírásokat már megszerezte, és délután átadja a belügyminisztériumnak, amely elnökjelöltségét hivatalosan bejegyzi.

"Ismét megpályázom az elnöki tisztséget, mert nem akarok csalódást okozni támogatóimnak, akik ezt elvárják tőlem" - mondta Zeman újságíróknak sajtótájékoztatóján. "Ha nem venném figyelembe akaratukat, gyávának érezném magam. A másik ok pedig az, hogy szeretném folytatni ezt a szép és érdekes munkát" - szögezte le.