Aba-Novák életműrekord egy karácsonyi aukción

Kultúra - 2009-12-26
Nyolcvanötmillió forintért kelt el Aba-Novák Vilmos egyik legfontosabb műve, a Nagy vurstli a Virág Judit Galéria karácsonyi aukcióján. Ez az összeg - sőt már az ötvenmillió forintos kikiáltási ár is - magasabb annál, mint amennyit Aba Novák-festményért valaha fizettek.

Tavaly a Fürdőző nőket (Női aktok) 32 millió, az Olasz kikötőt 38 millió forintért ütötték le a Kieselbach Galéria árverésein.Az 1928-as római ösztöndíj, majd egy későbbi itáliai utazás új korszakot hozott Aba-Novák Vilmos festészetében. Palettája harsogó színekkel telt meg, simára csiszolt, krétaalapozású felületre festette olasz tájait, s ezt a technikát alkalmazta itthon festett cirkusz- és vásársorozatain. 

 

Hazatérte után egy mecénása megrendelésére festette a Nagy vurstli című cirkuszképet szombathelyi villájának dekorálására. A mozgalmas, a cirkusz mesevilágát megjelenítő Nagy vurstli végül soha nem került Szombathelyre. 1931-ben bemutatták az Ernst Múzeumban az akkori tárlat legértékesebb darabjaként. A rendkívüli méretű, 166x230 centiméteres vászon Aba-Novák Vilmos cirkuszképeinek csúcsdarabja, hetven éven át feltekerve, előbb a művész műtermében, utóbb örökösei birtokában várta "feltámadását". Egy másik Aba-Novák tempera is kalapács alá került, ugyanebből a korszakból egy parádés városkép, 6,5 millió forintról indult és 10 millió forinton végzett.

 

Az est rekordere mellett, a 158 tételes választékból még hatvanhétszer koppant milliós árak felett a kalapács. Tizenkét alkalommal pedig nyolc számjegyű leütést regisztrálhattak. Ezekből négy elérte, illetve meghaladta a húszmilliót. Miközben a galéria gyakorlatában szokatlan mozzanatként 22 tétel visszamaradt. 

 

A második legmagasabb leütési árat a tragikus sorsú Nemes Lampérth József élénk színű fénypászmákból megformált Trencsényi háztetők című, 1917-es pasztellje érte el. Mivel a Nemes Lampérth életmű alig egy-két tucat jelentős festményből áll, komoly ritkaságnak számít egy-egy ilyen mű felbukkanása, így gondolta az a gyűjtő is, aki 29 millió forintot adott érte.

 

Ugyanabból az évjáratból való a magyar avantgárd másik remekműve, Uitz Béla klasszicizáló, korai főműve, az Olvasó nő. Uitz  a Tanácsköztársaság bukása után elhagyta Magyarországot. 1919 előtti korszakából mindössze fél tucat olajkép ismert, ezek is múzeumi tulajdonban vannak. A méretes, dekoratív olajkép 14 millió forintról indult, és meg sem állt 20 millióig.  A harmadik avantgárd mű, Bortnyik Sándor Tájrészlet úttal és kerítéssel olajképe 14 millióra duplázta kikiáltási árát.

 

Ferenczy Károly gyönyörű, női portréja is kiemelt áron, 20 millió forintért kelt el. Jól járt, aki 18 millió forintért megszerezte az elveszettnek hitt, korai Czóbel Béla festményét, a Rózsaszínruhás kislányt. Hiszen ez az arckép egyike volt az 1906-ban, a párizsi Salonon kiállított és nagy nemzetköz elismerést aratott hat Czóbel-műnek.

 

Az aukción szereplő mind a hat Kádár Béla festmény milliókért talált gazdát. Csendélettel és lóval komponált aktjai 5 millióról 11 millióra, illetve 3,5 millióról 7,5 millióra jutottak. A népmesei jelenetbe illő Éjszakai randevú 6,5 millió forintról 16 millióra ment fel. Vaszary János expresszív csendélete, a 20-as évekre datálva 18 millió forintot, egy tengerparti táj, a káprázatos Portofinó, az 1930-as évekből, 19 milliót ért meg valakinek.

 

A legnagyobb licitemelkedést egy rendkívül mozgalmas, színes Scheiber Hugó olajkép érte el, 1,2 millió forintról 15 millióig szárnyalt.