Hajdú-Bihar megye kulturális koncepciójáról

Kultúra - 2009-03-25
Egy koncepció annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ebből az alapigazságból kiindulva, a nem egészen egyéves tapasztalatokat értékelve el kell ismernünk azt is, hogy a legjobb szándék, pénz, paripa, fegyver sem ér semmit, ha nem tudjuk, mire használjuk. Az alábbiakban ismertetett elképzelés és a belőle megvalósuló gyakorlat lényege kettős:

minden, a megyei művelődésben már meglévő, „örökölt” hasznosuló értéket, módszert át kíván örökíteni az előző közművelődési gyakorlatból, ám „a művelődési folyamatok középpontjába „hangsúlyosan” a helyi identitás, a helyi közösségek, a közösségi cselekvés megerősítését helyezi.” Az utóbbi időben rohamosan gyengülő, elszegényedő vidék s a vele járó gyorsuló társadalmi erózió (a fiatalok tömeges elköltözése, elöregedés stb.) okán is kijelenthetjük, „a megye településein minden olyan tevékenységet, társadalmi, kulturális aktivitást segítenünk kell, amely „– „a felvázolt negatív tendenciákkal szemben „– „a művelődés sajátos eszközrendszerével a helyi társadalmak rehabilitációját, megerősödését szolgálja.”

 

A Méliusz Központ gyakorlati tevékenysége a megye közösségi erőforrásainak feltérképezésén és koncentrációján, a módszertani munka célzott koordinációján, ugyanakkor a feladatok célszerű megosztásán nyugszik. Fontos tudni, hogy minden, a megyénkben általunk elindított, most zajló kulturális folyamat egy vagy több kulturális partner bevonásával zajlik. A közösségi művelődésben ugyanis az alá-, fölérendelt viszony helyett helyesebbnek és fontosabbnak tartjuk az egyenrangú partnerségen alapuló együttműködést, a demokratikus reflexek elmélyítését. A magyar művelődés egésze szempontjából is fontos tény, hogy a közösségi művelődés területén nincs olyan megoldás vagy módszer, amely pontosan kirajzolja a szakma mindennapi tennivalóit, hisz az embert, s vele a közösségét meghatározza a táj, ami körülveszi, s az életszituáció, amelyben létezik. Tekintsük tehát röviden át, mit kell

tudnunk arról a helyről, ahol élünk!

 

 

 

Hajdú-Bihar megyéről röviden

 

Hajdú-Bihar megye az ország azon tájegységei közé tartozik, amelyek kivételesen gazdagok értékes kulturális, művészeti, szellemi hagyományokban. Ez mindenekelőtt a vidék sajátos történelmi múltjából, a társadalmi és szellemi progresszió iránti fogékonyságából ered.

 

Hajdú-Bihar megye sokrétű és gazdag hagyományai hozzátartoznak életünkhöz, összekötik a múltat és a jelent, s utat mutatnak a jövőbe.

 

Hajdú-Bihar megye az 1950-es közigazgatási rendezés során Bihar magyarországi részének és Hajdú vármegyének az egyesítésével, illetve néhány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település hozzácsatolásával jött létre. A Magyarország keleti részén, az észak-alföldi régióban található megyét északról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, délről Békés, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye, keletről pedig Románia (a történelmi Partium jelentős része) határolja.

 

Hajdú-Bihar megyében az átlagosnál kisebb a településszám. A mindössze 82 település között egy megyei jogú város (Debrecen, a megyeszékhely), 20 város, 11 nagyközség és 50 község található. A hét legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű város Debrecen, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló és Püspökladány.

 

A Hajdúságban és a Hortobágy peremén egymás szomszédságában közép- és kisvárosok megszakítatlan településsorát figyelhetjük meg, ahol a városi ellátó funkciók csak az adott közigazgatási határig érvényesülnek. Ezzel szemben a megye keleti részén, a Dél-Nyírségben és különösen Biharban jóval sűrűbb a településhálózat, itt a kisebb határú és alacsonyabb

népességű községek dominálnak. A megye városai – Debrecen kivételével – néhány évtizeddel ezelőtt tipikus mezővárosok voltak. Sajátos színt képviselnek közöttük a hajdúvárosok.

 

A megyében a városokat Debrecen mellett hosszú időn át csak a hajdúvárosok képviselték (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló), illetve Bihar központja, Berettyóújfalu. E városok a megye középső és északi részén, földrajzilag egymáshoz közel, más településektől távol helyezkednek el.

 

Az 1980-as évek végétől azonban felgyorsult a várossá nyilvánítás folyamata. Balmazújváros, Biharkeresztes, Derecske, Hajdúdorog, Hajdúhadháztéglás (szétválásuk után Hajdúhadház és Téglás), Létavértes, Nádudvar, Nyíradony, Polgár és Tiszacsege után – 2002-ben – Komádi és

Vámospércs, 2003-ban Kaba, 2004-ben pedig Hajdúsámson is bekerült a városok közé.

 

A mai Hajdú-Bihar megye viszonylag rövid ideje létezik, hiszen jelenlegi közigazgatási kereteinek kialakítására alig több mint fél évszázada, 1950-ben került sor. A megyét alkotó területrészek, korábbi közigazgatási egységek és települések története azonban annál távolibb

múltra tekint vissza, kialakulásuk valójában hosszú és sajátos történelmi folyamat eredménye. A megye területe három, alapvetően különböző történelmi múltra visszatekintő földrajzi egységből tevődik össze, így a közösségi művelődés szempontjából külön kell kezelni Debrecen, a Hajdúság és Bihar településeit. Ami azonban fontos szabály a megye szakemberei számára: Mindegyik települést szeretni kell! Ez az egyszerű kulcs minden Hajdú-Bihar megyei közösség szívéhez.

 

 

 

A művelődés területén lezajlott megyei változásokról

 

A megyei közművelődési rendszer korábbi működése a megyétől függetlenül kialakult nehéz gazdasági helyzet következtében az utóbbi évekre teljes átalakításra szorult. Az országban a kultúra és a közösségi művelődés egyre inkább perifériára került, és – más megyékhez hasonlóan – Hajdú-Biharra is jellemző volt, hogy az egyes települések közművelődési

vezetői tevékenységüket elszigetelten, egymástól külön, és nem ritkán egymás ellen lobbizva végezték.

 

A megváltozott, folyamatosan átalakuló társadalmi környezet is igényelte az eddigi közművelődési gyakorlat szakmai újragondolását. A feladatok hatékony ellátása érdekében szükségesnek mutatkozott a megyei önkormányzati fenntartású intézmények struktúrájának újragondolása, illetve átszervezése.

 

Az intézményi struktúra átalakításán kívül az eddigi közművelődési gyakorlat újragondolása is elengedhetetlenné vált, amely nem csupán szakmai, de súlyánál, jelentőségénél fogva elsősorban szakpolitikai munkát igényel. Ennek megvalósítása érdekében került sor 2008-ban

Hajdú-Bihar megye új kulturális koncepciójának a kidolgozására, amelynek középpontjában a

 

„helyi identitás megerősítése” áll.

 

 

 

A koncepció lényege, hogy – lehetőség szerint – minden településen meg kell teremteni a közösségi művelődés feltételeit, és bátorítani kell az emberek kulturális öntevékenységét. Ennek eléréséhez partnerségek kialakítására kell törekedni, nemcsak a települések önkormányzataival és kulturális intézményeivel, hanem a művelődő közösségekkel, öntevékeny csoportokkal, civil szervezetekkel is. Egymást segítve, megismerve, az értékekre, hagyományokra támaszkodva, együttes erővel kell megvalósítani azokat az elképzeléseket, amelyeket a megyei közművelődési feladatokat ellátó, az új funkciót immár a nevében is hordozó Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ – röviden Méliusz Központ – koordinál. Ezt jelképezi az új kulturális koncepció címe is:

 

„Közös jövőnk Hajdú-Bihar.”

 

Az új közművelődési elgondolás célja: működőképes, a kor követelményeinek megfelelő, helyi – megyei, települési – közösségek, szakemberek, önkormányzatok számára valós segítséget nyújtó, új alternatívákat kínáló szakmai ellátó-segítőrendszer kialakítása. Ennek

érdekében a Méliusz Központ valamennyi szakmai területen úgynevezett decentrumokat, szakmai alközpontokat, módszertani mintahelyeket hozott létre. Ezek a módszertani mintahelyek valójában olyan civil szervezetek vagy önkormányzatok, amelyeknek tevékenysége más szervezetek, települések számára is példaértékű lehet.

 

 

 

Szakmai területek

 

1. Az életkorok és az érdeklődés mentén szerveződő tevékenységek koordinálása.

 

2. Civil szervezetek megerősítése, segítése.

 

3. Kulturális események, ismeretterjesztő előadások, szabadegyetemek, nyári alkotótáborok, népfőiskolai programok, nagy rendezvények, vendégforgalmi vonzerővel rendelkező programok szervezése, koordinálása.

 

4. Nemzetközi kapcsolatok újraszervezése, különös tekintettel az Érmelléken, valamint Nagyvárad és környékén lévő településekre, közösségekre.

 

5. A törvény által előírt kötelező feladatok elvégzése, valamint az átörökített, hasznosítható közművelődési elemeknek a gyakorlatba való átültetése.

 

6. Könyvkiadás, kutatás, fejlesztés.

 

A példaértékű kezdeményezések felkarolásával, közös erővel történő megvalósításával a hasonló törekvések összekapcsolódhatnak, és így a jó ötletek, új elképzelések a megye közösségeinek hasznára válhatnak. Ilyen együttműködés révén jöhettek létre – a megye számos településén – nemcsak a helyi érdeklődésre számot tartó, hanem nagy vendégforgalmi

vonzerejű programok is. Ennek az elgondolásnak az alapján született meg a Megyejárás nevű programsorozat, amelynek keretében az egyes települések képviselői Debrecenbe jönnek, és kéthetente egymást váltva mutatják be legjelentősebb kulturális kincseiket (zenei csoportok,

néptáncosok vonulnak föl, gasztronómiai, helytörténeti és kézműves-kiállítások tekinthetők meg).

 

A későbbi fejlesztési irányvonalak pontosabb behatárolása érdekében az egyes területekhez kapcsolódóan – szakemberek bevonásával – széles körű kutatásokra alapozott értéktérképeket, adatbázisokat kell kialakítani (első lépésként sor került a települések ifjúsági közösségeinek szakmai feltérképezésére).

 

A megyei művelődés szakmai célterülete elsősorban a megye 82 települése, tehát nem csupán

Debrecen, hiszen Debrecen már kialakította saját szakmai ellátórendszerét (a város művelődése segíti a megyei művelődési rendszert, de nem helyettesíti azt).

 

Ugyanakkor mindkét fél érdeke, hogy a két rendszer erősítse egymást, összehangolja tevékenységét – ezzel eredményesebbé, hatékonyabbá tegye saját munkáját. Debrecen és a megye jó kapcsolata lehetővé teszi a közös kulturális programok, projektek indítását és lebonyolítását. Ennek szellemében 2008 júniusában először került sor a megye és Debrecen város kulturális szakbizottságainak együttes ülésére Berettyóújfaluban. A szakbizottságok megállapodtak abban, hogy a hatékonyabb együttműködés érdekében a két önkormányzat évente legalább egyszer együttes ülést tart.

 

A kulturális koncepció elsődlegesen a megye települései számára fogalmaz meg fejlesztési célokat, de tudatos törekvése a határon túli kulturális kapcsolatok ápolása is. Hajdú-Bihar és Bihar megyéket a korábbi években nemcsak egy területileg kijelölt határvonal választotta el egymástól, hanem talán egyfajta szemlélet- és gondolkodásmód is. Napjainkban azonban elindult egy folyamat, amelyben mindkét megye új utakat, új kapcsolódási pontokat talál és jelöl ki önmaga számára, így vélhetően az Európai Unióban, ebben a nagy közösségben a két megye közös jövőjéről beszélhetünk.

 

A közös jövő és az együvé tartozás tudatosításának fontossága, egymás értékeinek megismerése, az előítéletek fokozatos felszámolása a közös siker elengedhetetlen feltétele. A kultúra – mint a társadalmak természetes szövedéke – talán a legalkalmasabb eszköz e feltételek teljesüléséhez. Minél több „kulturális útvonal” épül a határ két oldalán, annál valószínűbb a közös pontok megtalálása, a régió pozitív társadalmi, gazdasági folyamatainak beindulása.

 

Debrecen és Nagyvárad, valamint a köztük elterülő földrajzi térség olyan kulturális térnek is tekinthető, ahol rengeteg a megismerni való közös érték, legyen az épített örökségünk, kulturális program vagy közösségi alkotótevékenység. Ezeknek az értékeknek a feltárása és megőrzése érdekében lehetővé kell tenni közös projektek, pályázatok kidolgozását és megvalósítását. A 2008-as év végén a Király-hágó melléki református Egyházkerület és a Méliusz Központ közös munkája eredményeként – a Megyei Önkormányzat segítségével – újra megjelent Méliusz Juhász Péter 1565-ös/Jób Könyve /fordítása reprint kiadásban. Sajtóbemutatójára az európai bibliák kiállításán, az Európai Parlamentben került sor.

 

A koncepció elképzelései szerint Bihar–Hajdú-Bihar együttműködés keretében, Debrecen és Nagyvárad központtal létre kell hozni és működtetni kell egy olyan humán infrastrukturális hálót, mely a két nagyváros vonzáskörzetében lévő települések és közösségek számára korszerű formában tárja fel és aktivizálja közös kulturális kincseinket, történelmi emlékeinket. (Így például hamarosan a háromezres lélekszámú települések diákjai közös kirándulásokon vehetnek majd részt, és eljuthatnak olyan helyekre – mint Nagyszalonta, Nagyvárad, Arad –,

amelyekről eddig csak irodalmi, történelmi tanulmányaik során hallhattak.)

 

A képzőművészet területén elindult a „Kortárs képzőművészet Hajdú-Biharban (2008–2010)” című program, amelynek során a Méliusz Központ a korábbinál is hangsúlyosabb mértékben vállalta fel a megye képzőművészeti értékeinek bemutatását, megismertetését, az ezzel összefüggő események szervezését és koordinációját.

 

Partnerségi megállapodás aláírására került sor a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a Méliusz Központ és öt, a megyében kiemelkedő sikereket elért művésztelep vezetői, illetve a települések polgármesterei között. Ez a megállapodás kölcsönös előnyöket teremtő együttműködést jelent a művésztelepek hosszú távú fenntartása és a kiemelkedő szakmai munka biztosítása érdekében.

 

Elindult egy olyan egyedülálló kezdeményezés is, amelynek elsődleges célja, hogy megyénk öt legjelentősebb művésztelepének alkotásaiból válogatva kiállításokat szervezzen. Hajdú-Bihar megye két impozáns vidéki települése Berettyóújfalu és Hajdúböszörmény. Ahogy Böszörmény a Hajdúság, úgy Berettyóújfalu ma is Bihar központi települése. A Méliusz Központ és a két önkormányzat kezdeményezésére ezekben a városokban két, tematikus kiállításoknak folyamatosan helyet adó „Vármegye Képgaléria” jött létre, majd a Méliusz Központ szervezésében megnyílt a Hajdú-Bihar megyei művésztelepek közös kiállítása Nagyváradon, a Partium Keresztény Egyetem kiállítótermében. A kiállításon a Hajdú-Bihar Megyei Grafikai Művésztelep (Derecske), a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep (Hajdúböszörmény), a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep, a Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor (Nyíradony) és a Vámospércsi Művésztelep és Grafikai Műhely 2008-ban készült alkotásai kaptak helyet. 2009-ben a Partium Keresztény Egyetem csatlakozik a hajdú- és a biharbeli galériákhoz, ezzel a kiállítás nemzetközi szintre lép.