Még a művész hangja is megszólal a vetítőszobában folyamatosan vetített videón, Zsigmondi Boris Az ecset poétája – Egry József című, 1972-es dokumentumfilmjében.
Egry József (1883-1951) mind a mai napig a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. A Balaton festője -ként vonult be a köztudatba, ám életműve nemcsak technikában, hanem témában is rendkívül gazdag - magán viseli a múlt századelő szellemi újításainak jegyeit.
A magyar művészettörténetben alapvetően a Gresham-körhöz kapcsolható, azonban olyan egyéni és sajátos festői világot képvisel, amely egyedülálló nemcsak a hazai, hanem az egyetemes festészet történetében is. Egyedi, oldott, levegős technikája a védjegyévé vált – művei az olajpasztell, a grafika és az olajfestmény határán mozognak. A KOGART gyűjteményes kiállítása a teljes életművet áttekinti a korai művektől a kései korszakokig.
A tárlat gerincét az Egryre jellemző, napfényben fürdő balatoni tájképek alkotják, de a pályája elején készült, eddig kevéssé ismert festményekkel is megismerkedhet az érdeklődő. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tavaly, a Márffy kiállítással kezdte meg a 20. század meghatározó modernista életműveinek bemutatását. Ebbe a sorba illeszkedik Egry József is, akinek 1971-ben, vagyis pont negyven évvel ezelőtt volt utoljára gyűjteményes kiállítása Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában.