A titkos őrizetbe vétel gyakorlatát korlátozza a kínai törvényhozás

A bűncselekményekkel gyanúsítottak kényszervallatását és titkos őrizetbe vételét is szigorúbban szabályozza a kínai büntetőeljárási törvény módosításának tervezete, amelyet a törvényhozás mostani ülésszakán, csütörtökön ismertettek

A tervezett módosítás első ízben tartalmazza, hogy a törvénytelen módon - kényszerrel, illetve a tanúktól és áldozatoktól erőszakkal, vagy fenyegetéssel - elért vallomások nem vehetők figyelembe a bírósági tárgyalásokon.

    A gyanúsítottat külön e célra kialakított létesítményekbe kell vinni, ahol kihallgatásukról hang- vagy videofelvételt kell készíteni. A bizonyítékok gyűjtésének módját külön szabályozzák.

    A törvénytervezet másik fejezetében szigorúan korlátozza a kivételeket, amelyek lehetővé teszik a családtagok értesítésének mellőzését azután, hogy a gyanúsítottal szemben kényszerítő intézkedést foganatosítottak.

    A jelenlegi törvény például megengedi a család 24 órán belüli értesítésének elhagyását, ha a bűnüldöző szervek úgy látják, hogy az hátráltatná a további nyomozást. Ezt az új tervezetből törölték, mivel "nem egyértelmű".

    Az őrizetes családját ugyanakkor nem kötelesek egy napon belül informálni, ha az illető nemzetbiztonságot sértő, vagy terrorista cselekményben gyanúsított.

    A 24 órás értesítési határidő vonatkozik a háziőrizetre is, amennyiben arra egy e célból létrehozott helyen kerül sor. A háziőrizet új szabályozása például tartalmazza, hogy bűncselekményben való részvétellel gyanúsított beteget, terhes nőt, szoptatós anyát háziőrizetbe lehet helyezni. Ugyanakkor nemzetbiztonságot érintő ügyekben, terrorcselekmények esetében, vagy súlyos rablásoknál erre kijelölt helyre lehet ideiglenesen az őrizetet elrendelni.

    A tervezet kitér a halálos ítéletek felülvizsgálatának pontos eljárási szabályaira is. Leírja, hogy a legfelsőbb bíróság meghallgathatja a másodfokon elítéltet, illetve a védőt, annak kérésére.

    Kína jelenleg érvényben lévő büntetőeljárási törvényét 1979-ben fogadták el, és 1996-ban módosították. A legújabb módosítási folyamat során a dokumentum először 2011 augusztusában, majd decemberében került az Országos Népi Gyűlés (ONGY) állandó bizottsága elé.

    A tervezetet csütörtökön a testület elnökhelyettese ismertette és azt hangoztatta, hogy a módosítások "az emberi jogok tiszteletét és védelmét" szolgálják. Mint mondta, Kína büntetőjogi rendszerét lépésenként, az ország valós helyzetéhez igazítva kell fejleszteni, ahelyett, hogy "vakon lemásolnák a külföldi igazságügyi és bírói rendszereket".