Amióta Valdis Dombrovskis , Lettország kormányfője 19 hónapja elfoglalta hivatalát, duplájára nőtt a munkanélküliség és csaknem 14 százalékkal estek a bérek. A hét végén tartott parlamenti választásokból Dombrovskis mégis megerősödve került ki, és jobbközép koalíciójával folytathatja a válságkezelő kormányzást.
Ahelyett, hogy a választók megbüntették volna a megszorításokért a kormányt, felhatalmazták, hogy folytassa a kiadások lefaragását, biztosítsa a külföldi kölcsönöket és mentse meg Lettországot az államcsődtől. Hárompárti koalíciója az eddigi 45-ről 63-ra emelte képviselőinek számát a 100 tagú parlamentben.
Dombrovskis az EU legfiatalabb kormányfőjeként lépett hivatalba 2009 februárjában, miután a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Unió és a többi hitelező további súlyos megszorításoktól tette függővé a kölcsön folyósítását, majd az utcákat tüntetők lepték el, még egy rendőrautót is felgyújtottak Rigában.
Ma áramlik a pénz a 7,5 milliárd eurós hitelkeretből, és Lettország gazdasága az év első két negyedében növekedést mutatott azután, hogy 2008-ban és 2009-ben a világ legmélyebb receszszióját produkálta. Összesen 25 százalékkal esett vissza a gazdaság, miután az ingatlanlufi kipukkadt és az ország legnagyobb bankja csődbe ment. Az Ivars Godmanis vezette előző kormány 6,2 százalékos GDP-arányos költségvetési megszorítást határozott el, hogy megkapja az IMF-hitelt. De a kormány népszerűsége mélypontra jutott, és a kabinet összeomlott. 2009-ben egy felmérés szerint a lakosság 4,5 százaléka bízott a parlamentben és 7,3 százaléka a kormányban. Ez jelenleg 11 százalék a parlament és 18 a kormány esetében.
A választási kampányban Dombrovskis csak vért és könynyeket ígért. 2012-re a kormány 3 százalékra kívánja lefaragni a költségvetési hiányt, amely jelenleg 8,5 százalék. A cél az euró bevezetése 2014-ben. A pénzügyminisztérium számításai szerint a 2011-es költségvetésben ehhez 765 millió dolláros megszorításra lesz szükség.
Pedig már az eddigi szigorítások is a legkeményebbek voltak a balti államok között. Az IMF a „példátlan” és „történelmi” jelzővel illette a kormány lépéseit. A munkanélküliség emiatt az idei év első negyedében 20,4 százalékra nőtt (2007-ben még 5,3 százalék volt). Fél évre viszont javulni kezdett, 19,4 százalékon állt. A gazdaság ugyanis növekedésnek indult. Az első negyedévben szerény 0,3, majd a második negyedévben 0,8 százalékos növekedést lehetett kimutatni, év végére 1,5 százalék lehet az adat. Ez lesz a legmagasabb a három balti állam közül. A kezdődő növekedés a térségben jó hír a svéd bankszektornak, amely uralja a balti régiót.
Lettországban a félelem sokkal nagyobb volt az államcsődtől, mint másutt a válság során – az elemzők ezzel magyarázzák a koalíció hatalmon maradását. És nagyban befolyásolta a választókat, hogy a lakosság egyharmadát kitevő orosz ajkú lakosság pártja megerősödni látszott, így a lettek összezártak.