Rólunk szól a Times vezércikke is

A vezércikk, amely a patinás konzervatív brit napilap előfizetéses internetes honlapján már csütörtök hajnalban megjelent, a "Press Ganged" főcímet viseli; alcíme szerint "Az új magyarországi médiakorlátozások sértik a szabadságjogokat és az európai értékeket"

A "Press Ganged" főcím összetett értelmezésű szójáték: a "Press" a sajtó angol megfelelője, ám a "Press Ganged" kifejezés a modern angol zsargonban azt jelenti, hogy valakit erőszakos meggyőzési módszerekkel szorítanak rá az engedelmességre. Eredete a korábbi évszázadokra nyúlik vissza, amikor katonai kényszertoborzó osztagok - "press gangs" - járták az országot, civileket hajtva erőszakkal fegyveres szolgálatra.

 

A The Times vezércikke szerint a kommunizmus utolsó éveiben Magyarország vezetői a liberalizáció élvonalában járóknak tartották magukat, ám mégis képtelennek bizonyultak arra, hogy megértsék a szabadság iránti népi vágyakozást, és Kelet-Európa önkényuralmi vezetőivel együtt elsöpörték őket. Utódaikról pedig most kiderül, hogy nem tisztelik sokkal jobban az alkotmányos politizálást és a szabad sajtót. A magyar parlament által e héten elfogadott törvény alapján minden újság, folyóirat, műsorszóró és honlap állami cenzúrának lesz kitéve.

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nevű szervezet - amelynek funkcióját elfedi e siváran bürokratikus elnevezés - az "egyensúly" és a "méltóság" rosszul körülírt meghatározásainak érvényesítését írja elő a médiának, hatalmas pénzbírságok terhe mellett. A gazdasági válság közepette Orbán Viktor nagy parlamenti többséget szerzett áprilisban, és Magyarországon azóta populista és antiliberális törvények sorát léptették életbe - áll a The Times vezércikkében. A lap szerint a médiára kirótt korlátozások nyomán az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, de büntetik is.

 

"Most reflektorfénybe kerül Magyarország"

 

A hatóság tagjainak mindegyikét a Fidesz nevezte ki, és mindegyikük e párthoz tartozik. Vezetőjét 2020-ig nem lehet elmozdítani posztjáról, és rendeleteket adhat ki a médiának, anélkül, hogy e dekrétumokat a parlament elé utalná. A szabadság e korlátozásait még jobban kihangsúlyozza egy ironikus diplomáciai baleset: Magyarország január 1-jével átveszi az EU soros féléves elnöki tisztségét. Az ország még nem folyamodott a kommunista érában megismert kisszerű zsarnoki módszerekhez, az európai nemzetek családjának értékeivel azonban szembekerült. Az EU-nak egyesült erővel tiltakoznia kell - fejeződik be a The Times csütörtöki vezércikke.

 

A lap internetes kiadásának Európa rovatában ezzel egy időben Karacs Imre publicista írása is megjelent, "A magyar média elhallgattatása felfordulást okoz az EU-ban" címmel. A cikk szerint az EU válsággal kénytelen szembesülni, mivel azt az országot, amely a következő hat hónapra éppen átvenni készül az unió vezetését, "felfüggesztéssel fenyegetik", amiért önkényuralmi rendszer felé sodródik. Magyarország éppen azon a napon veszi át a soros EU-elnökséget, amikor konzervatív kormánya vissza akarja állítani az állami cenzúrát, két évtizeddel a kommunizmus bukása után.

 

Denis MacShane, az előző, munkáspárti brit kormány volt EU-ügyi államtitkára azt mondta a The Timesnak, hogy "most reflektorfénybe kerül Magyarország, és politikai uralkodó osztályának nagyon nem európai hozzáállása a média, valamint az igazságszolgáltatás szabadságához és függetlenségéhez". MacShane kijelentette: az első magyar EU-elnöki félév ki fogja hangsúlyozni azokat az okokat, amelyek miatt sokan egyetértenek abban, hogy most már el lehet törölni ezeket a féléves elnökségeket.

 

Az írás szerint Orbán Viktor hazai népszerűségét erősítette nacionalizmusa, amely azonban külföldön Jörg Haiderrel, a néhai osztrák szélsőjobboldali vezetővel való összehasonlításokra ad okot. A szerző szerint szinte elképzelhetetlen lenne egy olyan ország kiközösítése, amely éppen az EU-elnöki tisztséget tölti be, ám német politikusok éppen ezt követelik. A lap idézi Jürgen Trittint, a német Zöldek frakcióvezetőjét, aki szerint "az európai értékeket nem szabad feláldozni az ostoba nacionalizmus oltárán ... ez érvényes volt Haiderre, és most érvényes Magyarországra is".

 

Az időzítés is rossz

 

A The Times internetes kiadása azonban csütörtökön közölt egy harmadik írást is, Roger Boyestól, a lap veterán európai tudósítójától, aki szerint egyes nyugati reakciók - például Trittin azon felvetése, hogy az EU ne adja át Magyarországnak az elnökséget a médiatervek törléséig - eltúlzottak. Boyes szerint Nagy-Britannia rágalmazásellenes jogszabályai - amelyek sokba kerülhetnek -, vagy az olaszországi politikai és médiaérdekeltségek szövevénye nem nyújt igazán erős alapot Európa új demokráciáinak bírálatához.  Németországban a politikusok rendszerint ragaszkodnak minden interjú szövegének ellenőrzéséhez, és fenntartják a jogot válaszaik megmásítására.

 

 

Magyarországot az időzítés miatt bírálják, a közeledő EU-elnökség ugyanis az országra irányította a reflektorfényt. Más közép-európai demokráciák is megsértik azonban a nyugati normákat, Lengyelországban például az "iskolai homoszexuális propaganda" - valójában az Aidsről szóló ismertető szórólapok - tilalmát fontolgatják, és az országnak kemény abortuszellenes törvényei vannak, a romák pedig a térség egészében diszkriminációtól szenvednek - írja Boyes.

 

A szerző szerint a térség nem készül visszazuhanni a háború előtti ultranacionalizmusba. "Ébernek kell maradnunk a sajtószabadság ügyében, de Magyarországot nem szabad összekeverni Vlagyimir Putyin Oroszországával, ahol a kritikai újságírás valóban károsíthatja az egészséget" - fejeződik be Boyes írása.