A tervezett változásokkal ötvenezer frissen maturált diákra mindössze 10-12 ezer finanszírozott hely juthatna, azaz öt frissen érettségizett hallgatóból négy nem kerülhetne be a felsőoktatásba. A felsőoktatás helyzetét tovább nehezíti, hogy a jelenlegi intézményi struktúra átalakítására készülnek, azt azonban nem árulta el az államtitkárság, meddig tartanak az egyeztetések a felsőoktatási intézmények vezetőivel.
A Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár felügyelete alatt készülő eredeti elképzelések a bolognai képzési szerkezet felülvizsgálatára, a felsőoktatási autonómia újraértelmezésére, az egyetemek és főiskolák megkülönböztetésére, a hallgatói jogok és kötelezettségek újraszabályozására fókuszáltak. Az alapelvek, valamint a szakmai és minőségügyi kérdések újrarendezése helyett mára a hallgatói létszámok korlátozása, az intézmények számának csökkentése, az állami kiadások mérséklése került a szakpolitikai elképzelések fókuszába. A harmadik alkalommal átdolgozott koncepcióból kiszivárgott információk alapján a felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám drasztikus korlátozására, valamint az intézmények számának radikális csökkentésére készül a kormány. A háttérszámítások nem ismertek. A változások kiindulópontja lehet az elvárt költségvetési megtakarítások realizálása: három év alatt 88 milliárd forint.
Kevesebb hallgatót a felsőoktatásba
A kormány tervei szerint a felsőfokú szakképzésre, alapképzésre és osztatlan képzésre jelenleg felvehető 53 ezer főről két lépésben 30 ezerre redukálódnák a férőhelyek száma. A 2011-ben összesen felvehető 75.200 államilag finanszírozott hallgató után 34,7 milliárd forint normatív képzési támogatást fizet ki az állam a felsőoktatási intézményeknek. Ha ebből levonjuk a mesterképzésben és a doktori képzésben részt vevőket, akkor már csak 54.300 főt és 19,6 milliárd forint állami támogatást találhat az államtitkár. Leegyszerűsített megközelítésben 30 ezer fő esetén összesen 8,8 milliárdos kiadáscsökkenés érhető el. A megvalósítás során a fűnyíró elvnek ellentmond, hogy a műszaki, természettudományi, informatikai, egészségtudományi, orvosi szakok esetében nemhogy a szinten tartását, de egyenesen a keretek emelését várják el. A bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, jogi és igazgatási, társadalomtudományi területeken jellemzően viszont alacsonyabb a normatíva, így ezek csökkentésével kisebb megtakarítás érhető el, ráadásul ezen képzési területek keretszámai, folyamatosan csökkentek az elmúlt években.
A képzési normatíva mellett léteznek még olyan támogatási jogcímek, amelyek a finanszírozott hallgatók létszámához kötődnek. Ezeken a jogcímeken egy finanszírozott hallgató után egy évben 307.400 forintot kap egy felsőoktatási intézmény. A költségvetés oldaláról nézve tehát a tervezett létszámcsökkentés esetén további 7,5 milliárd forint spórolható meg. Az államilag finanszírozott hallgatói létszámok csökkenése a kimeneti oldalon kormányzati beavatkozás nélkül is eredményez megtakarításokat. A bolognai képzési rendszer 2006-os indulása előtt meghirdetett, úgynevezett kifutó képzésekben még mindig található 10.600 olyan támogatott hallgató, akik 2013-ig bizonyosan elveszítik finanszírozási jogosultságukat. Ennek köszönhetően összességében 8,3 milliárd forint kiadáscsökkenés jelentkezhet. A hallgatói létszámkeretek korlátozásával az elkövetkező három évben 16,3 (8,8 + 7,5) milliárd megtakarítás érhető el, amit kiegészít a kifutó képzésekből származó 8,3 milliárd, így összességében ezzel a beavatkozással 24,6 milliárd spórolható meg 2013-ig.
Továbbtanulási lehetőségek beszűkülése
Az említett változásokkal, az államilag támogatott létszámok csökkentésével a diákoknak csaknem fele akkora esélyük (55,25%) lesz államilag támogatott képzésre bejutni, mint 2011-ben lett volna, azaz csak minden negyedik jelentkező remélhetne adóforintokból támogatott felsőfokú képzést. Az adott évben érettségizők csak a harmadát alkotják az összes felvételizőnek, így a középiskolából frissen kilépett diákok esélye a továbbtanulásra jelentősen beszűkül. Ötvenezer frissen maturált diákra becsléssel 10-12 ezer finanszírozott hely juthatna. A fel nem vett hallgatók erőteljes nyomást jelentenek majd mind a szociálpolitikai, mind a munkaügyi ellátórendszerre.
Helyi gazdaságban megjelenő fizetőképes kereslet csökkenése
Az állam több jogcímen juttat az intézményeknek olyan normatív támogatásokat, amelyek nem az intézményeknél, hanem a hallgatóknál csapódnak le, akik részben ezekből a támogatásokból fedezik megélhetési költségeiket (190.900 Ft/év/hallgató). E hallgatói juttatások mellett természetesen szülői támogatásból, diákhitelből, tanulmányok melletti munkából is fedezik mindennapi megélhetésüket a diákok. A fel nem vett csaknem 25 ezer hallgató nyilván nem fizet kollégiumi díjat, albérletet, nem vesz tömegközlekedési bérletet, nem fogyaszt a helyi éttermekben, kocsmákban, nem jár moziba, nem vásárol be a közértben, nem vesz ruhát a boltban. A keresletcsökkenést természetesen növelheti még a csökkenő hallgatói létszám miatt elbocsátott vendégoktatók helyi fogyasztásának kiesése is. Havi átlagos 50-70 ezer forintos hallgatói költéssel kalkulálva összességében 12,1 milliárd forint hiányzik majd az egyetemi városok szolgáltatóinak, vállalkozóinak zsebéből, ami elgondolkodtató annak tükrében, hogy az intézkedéssel elérhető megtakarítás ideális esetben sem lehet több 16,3 milliárd forintnál.
Vidéki felsőoktatási intézmények, képzési helyek megszűnése
A jó tanulmányi-felvételi eredményekkel érkező jelentkezők első sorban a nagy tudományegyetemek képzési kapacitásait töltik fel, és a kisebb, vidéki intézmények jellemzően a gyengébb teljesítménnyel érkező hallgatói állományra, illetve a költségtérítéses képzést vállalókra építve indíthatták el képzéseiket. 2010-ben Magyarország öt legnagyobb egyeteme (Eötvös Loránd tudományegyetem, Szegedi tudományegyetem Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) több mint harmincezer első éves államilag finanszírozott hallgatót vett fel. A tervezett létszámcsökkentés a rendszer mechanizmusai miatt a vidéki főiskolákon és egyetemeken csapódik majd le. Esetükben a képzési helyek fenntartása, finanszírozása hosszú távon válik fenntarthatatlanná, míg a kisebb képzési helyszínek esetében (Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok, Baja, Gyöngyös) szinte azonnali beavatkozásra lesz szükség. Ezt a problémát az intézmények összevonása csak részben lesz képes megoldani, hiszen egy integrált intézmény esetében sem feltétlenül lesz fenntartható állami finanszírozás nélkül egy vidéki képzési hely.
A felsőoktatás tervezett átalakításáról egyeztetéseket folytat az államtitkárság, azt azonban nem közölték, mely öt főiskolával tárgyaltak május 9-én. "Az oktatásért felelős államtitkár és az államtitkárság felsőoktatási szakterületének vezetői minden állami egyetem és főiskola rektorával egyeztetnek. A tárgyalások egy munkafolyamat részei, az államtitkárság eddig sem nevesítette az egyes tárgyalásokon résztvevőket, ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni" - közölték az Edupress-szel. Annyit árultak el, az egyeztetés első köre a héten lezárul.