Ami a ponthatárok mögött van

Oktatás - 2006-08-03

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ elemzéseit közzétevő cikksorozatunk első részében a kommunikáció és a jogász szakokat vettük szemügyre, ezúttal az orvosi és a gazdasági képzések vannak soron. Az alapszakok összehasonlítása a tavalyi képzésekkel ezeknél sem könnyebb, intézménytől függően nőttek is, csökkentek is a ponthatárok.

Orvosképzés: idén többen kaptak kedvet hozzá

Az általános orvosi szakok államilag finanszírozott formáján idén enyhén nőttek a ponthatárok, ami nem is meglepő: míg az általános jelentkezői létszám csökkent, a nappali orvosi képzésekre kicsit még nőtt is az érdeklődés. A legmagasabb ponthatár az egyébként is legnépszerűbb orvosi képzést nyújtó Semmelweis Egyetemen született. Itt 138 pont volt szükséges, de ennél csak négy ponttal kellett kevesebb Szegedre vagy Pécsre, ahol a legalacsonyabbak lettek a ponthatárok. A költségtérítéses képzés növelte népszerűségét, hiszen ponthatárai jelentősen nőttek 2005-höz képest. Például a Pécsi Tudományegyetemen 87 helyett 110 pont kellett idén a bejutáshoz.

A legnépszerűbb gazdasági képzések: turizmus és vendéglátás, gazdálkodás és menedzsment

A gazdasági jellegű képzések évek óta a legnépszerűbb területek egyikének számítanak. Nem véletlen tehát, hogy az idén is két, gazdaságtudományi képzési területhez tartozó alapszak, a gazdálkodási és menedzsment, illetve a turizmus és vendéglátás alapszakok vezetik a szakok népszerűségi listáját: idén egyenként csaknem ötezren jelentkeztek e képzésekre.

A gazdálkodási és menedzsment alapszak többek között a korábbi, szintén rendkívül népszerű, egyetemi és főiskolai szinten is meghirdetett gazdálkodási szako(ka)t "olvasztotta" magába, a turizmus és vendéglátás alapszak pedig a korábbi évek egyik slágerszakját, a főiskolai idegenforgalmi és szálloda, illetve a vendéglátó és szálloda szakokat. A Budapesti Corvinus Egyetemen például 141 pont kellett a turizmus vendéglátás szak államilag finanszírozott formájára, míg a Károly Róbert Főiskolán ugyanehhez 121 pont is elegendő volt.

Az ANÁ-s képzést nyújtó 11 intézmény közül hét helyen kellett 130 pont fölött teljesíteni a bejutásért.

Idén gazdálkodási és menedzsment szakra a nagyobb presztízsű intézmények esetében magasak voltak a ponthatárok, míg a kisebb főiskolák közül van, ahova 100 pont alatt be lehetett kerülni. Ha a tavalyi közgazdász-gazdálkodási képzésekkel vetjük egybe az idei adatokat, azt látjuk, hogy az egyik helyen nőtt, másik helyen csökkent a ponthatár, így tendenciát nehezen lehet kiolvasni belőle. Pedig az emelkedést indokolná, hogy az intézmények sokkal kevesebb közgazdász hallgatót vettek fel idén, mint egy évvel korábban. (A Budapesti Corvinus Egyetemen az ANÁ szakon kevesebb mint a felére, a 2005-ös 340-ről 141-re esett vissza a felvettek száma.)

Hasonlóan ellentmondásos a helyzet a költségtérítéses képzések esetében is, bár itt inkább pontcsökkenés figyelhető meg. Debrecenben hat, Szegeden kettő, Pécsett kilenc ponttal lett kevesebb a bejutás határa. A legalacsonyabb ponthatárokat a költségtérítéses levelező képzéseknél találjuk, itt sok helyen a 78 pont is elég a tanulmányok megkezdéséhez.

(www.edupress.hu)