A foglalkoztatás növelése a célja a szakmunkásképzési rendszer megváltoztatásának, amelyről tegnap több fórumon is szó volt. Egyrészt Orbán Viktor kormányfő és Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt a változtatásról, amikor megállapodást írtak alá Budapesten, másrészt a kormányszóvivői tájékoztatón Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára ismertette a kormány által a szakmunkásképzéssel kapcsolatban hozott döntés részleteit.
Mind a két fórumon elhangzott: a kormány legnagyobb vállalása a tíz év alatt egymillió munkahely teremtésére tett ígéret. Megvalósításának egyik feltétele a szakmunkásképzés reformja, amely hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jelenlegi – az Európai Unióban a legalacsonyabb – foglalkoztatási szint emelkedjen. Orbán Viktor a megállapodás aláírásakor elhangzott beszédében úgy fogalmazott: Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mindössze 55 százalékos a foglalkoztatottság, az EU-ban az arány 65, az USA-ban 75, Kínában pedig 85 százalékos. Az egymillió munkahely megteremtésével érhetjük el a 65 százalékos foglalkoztatást.
Tény – s erről már Czomba beszélt a kormányszóvivőin –, hogy Magyarországon a munkanélküliek és az inaktívak között 900 ezer a szakmunkás. Hatékonyabb szakmunkásképzéssel, továbbá átképzéssel lehetne segíteni az ő elhelyezkedésüket is.
Mindenesetre a reálszférát képviselő MKIK – s rajta keresztül a felhasználók, azaz a vállalkozások – most az eddiginél nagyobb beleszólást kapnak a képzés alakításába. Az átalakítást a német, úgynevezett duális modellt követve hajtják végre. Mint Czomba fogalmazott: a Magyarországon megtelepedett nagy termelők – mint az Audi vagy a Mercedes – is felajánlották segítségüket a modell adaptálásához.
Az új képzés lényege – s erről Parragh László mondott el részleteket –, hogy lerövidítik és gyakorlatiasabbá teszik a képzést. Megduplázzák (kétezerre) a gyakorlati órák számát a képzésben, amelyet három évre lerövidítenek. A gyakorlatigényes szakmákban 8 osztályos iskolai végzettségre épülő modellt vezetnek be. Növelik a szakmunkásképzésben részt vevők arányát, a középfokú oktatáson belüli eddigi 23 százalékról 35-re. Az MKIK az eddigi 26 szakma után további 99 felügyeletét megkapta – itt jogosultsága lesz egyebek között szakmai vizsgák szervezésére, vizsgatételek kidolgozására, elnökök delegálására. Ugyanakkor a kamara nem kap ezután több pénzt, mint amennyit jelenleg az állam költ el ugyanezen feladatokra. Parragh azt is elmondta, a gyakorlati képzést kamarai garanciavállalással szeretnék megvalósítani