A legtöbben tavalyhoz hasonlóan az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek: 140 ezer felvételizőből 15 ezernél is többen. Megfigyelhető: a lista tetején és alján szerepelnek a főiskolák, így a nagy nyertesek és vesztesek is a körükből kerülnek ki.
Ugyan a felsőoktatás finanszírozásának tervezett átalakítása nyomán az elmúlt évekkel ellentétben kevésbé jelentős az intézmények számára az első helyen hozzájuk jelentkezők száma, az egyetemek, főiskolák iránti érdeklődést figyelemmel követik többek között a rangsorok, és így a felvételizők is. A felsőoktatásba idén 140.579-en adtak be felsőoktatási felvételi jelentkezést, 271 fővel többen, mint tavaly.
Az Edupress idén is összeszedte a nyertes és háttérbe szoruló intézményeket. Az elsőhelyes jelentkezéseket vizsgáltuk, az összejelentkezői szám ugyanis félrevezető, hiszen az egy jelentkező által megjelölt összes jelentkezés szerepel az adatok között.
Két főiskola az élen
A művészeti és egyházi intézményeket figyelmen kívül hagyva, melyek limitált számban hirdetik meg képzéseiket, új szakok indításával szerezte meg a rangsor első helyét a BKF, mely tavalyhoz képest megduplázta alapképzéseinek számát. Az főiskolára tavalyhoz képest 58.6 százalékkal emelkedett meg a jelentkezők száma. Az intézményt követi a rangsorban a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, mely a 2010-es adatokhoz képest csaknem 38 százalékos elsőhelyes jelentkezői létszámbővülést produkált. A tatabányai intézmény 717, a budapesti székhelyű kommunikációs főiskola 3080 elsőhelyes jelentkezőt könyvelhet el. A két intézmény 2010-ben is növelte jelentkezői számát: a MÜTF és a BKF akkor is a lista élén, az első két helyen szerepelt 35 és 65 százalékkal.
Némethné dr. Gál Andrea, a MÜTF oktatási rektorhelyettese elmondta, Tatabányán csaknem hatvan százalékkal emelkedett a jelentkezők száma. "A növekedés a főiskola több újszerű kezdeményezésének köszönhető, mint például a ledolgozható tandíj bevezetése vagy a nemzetközi képzés beindítása, ahol egy év továbbtanulással a MÜTF-ös diploma mellé a cseh bankárképző Európa-szerte elismert oklevelét is megszerezhetik a diákok" - fejtette ki. A főiskola a hagyományos gazdasági képzései mellett idén először hirdette meg a felvételi során a műszaki menedzser alapszakot, ide 165 jelentkezés érkezett. A szakon a projektmenedzser mellett az országban egyedülálló módon létesítménygazdálkodási szakirány indul. A felsőfokú szakképzések iránt is nagy volt az érdeklődés, Budapesten és Tatabányán egyaránt csaknem 70 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, a képzések közül a nemzetközi szállítmányozás és logisztika a legnépszerűbb.
Akik jelentkezőket nyertek
A főként gazdasági képzéseket nyújtó Tomori Pál Főiskola csaknem 34 százalékos növekedést ért el, és szintén 20 százalék fölötti javulást produkált a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (21,7%), mely tavaly még 23 százalékos veszteséget könyvelhetett el. Tíz és húsz százalék között növelte az elsőhelyes jelentkezők létszámát a Kodolányi (18,16%), a sorban az első egyetemként a győri Szent István Egyetem (17,46%), a Szolnoki Főiskola (12,51%) - a tavalyi 12 százalékos csökkenés ellenére -, a Semmelweis Egyetem (11,79%) és a Gábor Dénes Főiskola (10,53%). Növelte továbbá némelyest jelentkezési számát a Pázmány, a kaposvári, a pécsi egyetem, a Corvinus, az Eötvös József Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Műegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a debreceni egyetem. Két százalék alatt ugyan, de szintén növekedést produkált a Szent István Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Kecskeméti Főiskola és az ELTE.
Az ELTE mesterképzései a legnépszerűbbek
Bár a mérleg pozitív nyelvén foglal helyet az ELTE, mely töretlenül a legnépszerűbb intézmény, tavalyhoz képest alig változott első helyes jelentkezési száma. Több mint 15 ezren jelölték be az egyetemet, összesen pedig a 26 ezret is meghaladja az ELTE iránt érdeklődők száma. Az elsőhelyes jelentkezéseket figyelembe véve tehát minden tizedik felvételiző az ELTE-n szeretne továbbtanulni. Az egyetemet a sorban a debreceni és a szegedi intézmény követi, mely egyetemekre 10.790, illetve 10.485 elsőhelyes jelentkezés érkezett. Az ELTE esetében a jelentkezők 36 százaléka az egyetem mesterképzésére pályázik - és ezzel a mesterképzései a legnépszerűbbek az országban -, míg a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen ugyanez az arány nagyjából 31-31 százalék. A mesterképzéses jelentkezések tekintetében egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem áll a második helyen. A BCE-n 3520-an szeretnének mesterképzésben továbbtanulni, első helyen az intézménybe jelentkezők több mint 41 százaléka.
Akik jelentkezőket veszítettek
Kevesebb, mint tíz százalékkal, de csökkent a jelentkezők száma az Általános Vállalkozási Főiskolán - a tavalyi 21 százalékos csökkenés ellenére -, a Szegedi Tudományegyetemen, a Pannon Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Nyíregyházi Főiskolán, valamint az egri Eszterházy-főiskolán. Jelentősebb mértékben esett a jelentkezők létszáma a Zsigmond Király Főiskolán (-10,84), a Dunaújvárosi Főiskolán (-11,34), a Nemzetközi Üzleti Főiskolán (-11,94) és a Harsányi János Főiskolán (-16,22). A legjelentősebb csökkenést az alapszakok közül összesen csak nyolcat meghirdető Harsányi János Főiskola hozta 52 százalékos csökkenéssel.
Csökkent továbbá 16 és 8 százalékkal a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola iránti érdeklődés, mely intézmények 2012-től A Corvinus egy karával közösen egy egyetemként folytatják működésüket.