Az állami keretszámok csökkentése ellen emeltek szót a bölcsész dékánok

Oktatás - 2010-02-12
Hat egyetem bölcsész dékánja tiltakozik közleményben az államilag támogatott helyek csökkentése ellen. Mint írják: sajnálatos az oktatási kormányzat azon döntése, amely 2010-ben 350 fővel csökkentette a bölcsészettudományi képzési területen az állami létszámot.

A dékánok szerint a keretszámok átcsoportosítása nem megoldás a műszaki és természettudományi területeken tapasztalt hiányra, hiszen az intézkedés csak a gyengébb teljesítményű hallgatók bekerülési esélyeit növeli. A kutatóegyetemi státusz létrehozását üdvözlik, ám hangsúlyozzák: csak a hosszabb távon finanszírozott kutatóegyetemi, kutatókari rendszer biztosíthatja a magyar felsőoktatás európai lemaradásának megakadályozását.

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karainak dékánjai sajnálatosnak tartják az oktatási kormányzat azon döntését, amely 2010-ben 350 fővel csökkentette a bölcsészettudományi képzési területen az államilag támogatott hallgatói létszámot. Mint írják, ez a lépés nem jó megoldás, hiszen csupán azzal jár, hogy a preferált természettudományos és műszaki képzési területeken lévő helyeket növeli úgy a felsőoktatásban, hogy a közoktatásból egyre gyengébb teljesítményű tanulók is bejutnak olyan szakokra, amelyeken azután felzárkóztató oktatásra van szükségük.

 

A dékánok szerint a természettudományi és mérnöki, illetve ezeken a területeken zajló tanárképzés jelenlegi problémái részben a közoktatás és az érettségi rendszer hiányosságaiban, részben a bolognai rendszer által generált nehézségekben, illetve az ott megszerezhető tudás társadalmi és anyagi megbecsülésének hiányában keresendőek. "Egyszóval attól, hogy csökkentjük a társadalomtudományok államilag finanszírozott helyeit, automatikusan nem növekszik meg a természettudományos terület iránti érdeklődés" - írják.

A hat egyetem dékánja továbbá elismeri és jó irányban tett lépésnek tekinti az Oktatási Kormányzat, az MTA, az Magyar Rektori Konferencia, a Felsőoktatási Tudományos Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Nemzeti Bologna Bizottság azon törekvéseit, amelyek a kutatóegyetemi státusz létrehozására vonatkoznak. Külön üdvözlik továbbá azt, hogy ez a kezdeményezés a magyar felsőoktatás minőségének javítása érdekében a TÁMOP program keretében uniós források bevonását is lehetővé teszi. Ugyanakkor hangsúlyozzák: csak a hosszabb távon finanszírozott kutatóegyetemi, kutatókari rendszer akadályozhatja meg a magyar felsőoktatás európai lemaradását.