A magyar felsőoktatás minőség- és teljesítményelvű fejlesztése érdekében közös állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke, mely szerint egy intézmény egésze akkor kapja meg a törvényben is megnevezett "kutatóegyetem" címet, ha kiválósági egységei az intézmény többségét adják.
Az öt szervezet elnöke megfogalmazta, felsőoktatásunk rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos és szükséges változás volt. Ez az expanzív szakasz lezárult és szerintük egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani.
Ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy intézményeink a nemzetközi versenyben helytálljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerő-piaci értéke nőjön, kutatási teljesítményük javuljon, és így eredményesen járuljanak hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez. "E tekintetben - mondják - a felsőoktatás és az Akadémia céljai és feladatai közösek. Ezek elérésében és teljesítésében különböző formákban szorosan együttműködnek."
A minőség- és teljesítményelv érvényesítésének meghatározóan fontos feltétele, hogy az állami finanszírozásban a hallgatói létszámra épülő normatívák mellett fokozatosan tovább növekvő, meghatározó szerepet kapjon a minőség- és teljesítményalapú támogatás.
"A Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére javasoljuk - és testületeink nevében vállaljuk - a minőség- és teljesítményértékelés szempontjainak közös kidolgozását, részben szakmai sajátságokra épülő differenciált formákban. Ezek alapján az intézményekben - kari, intézeti, tanszéki, kutatóhelyi szintű ön- és külső értékelést követően – kiválósági helyek cím odaítélésére kerüljön sor. Egy intézmény egésze akkor kapja meg a törvényben is megnevezett "kutatóegyetem" címet, ha kiválósági egységei az intézmény többségét adják.
A kutatóegyetemek, kiválósági helyek finanszírozása többletforrásokat igényel. Olyan többlet-forrásokat, amelyek előre meghatározottan, folyamatosan, stratégiai elgondolások mentén, és nem esetileg biztosítanak. Ebben számítunk az Országgyűlés teljes körű támogatására." - írta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bazsa György a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke, Csirik János, a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke, Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke.