Alapvető problémaként jelentkezett a találkozón, hogy míg az oktatási intézmények feladata lenne részben a demokráciára nevelés, addig az iskolák maguk is bürokratikus felépítésűek.
2010-ben hazánkban, Pécsett lesz a Nevelési Világkonferencia, melynek témáját a demokrácia, a vállalkozás és a szabadság alkotja. A jövő évi esemény előkészítéseként rendezte meg az OFI a június 5-ei fórumot is, mely az úgynevezett Erőszakmentes, egészséges iskola mozgalom logójának, illetve mottójának kiválasztására kiírt pályázati felhívás eredményhirdetésével kezdődött el.
Az első helyezést Vámos Violetta érte el - jelentették be a szervezők, miközben örömüket fejezték ki az egyedülálló kezdeményezés miatt, melyre tanárok és diákok közösen pályázhattak. A pályázatra 44 pályamű érkezett, melyek több mint száz javaslatot foglaltak magukban.
Klein Sándor, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Ergonómia és Munkapszichológia Intézeti Tanszékének vezetője a demokrácia, a vállalkozás és a szabadság oktatásbeli aspektusairól beszélt. "Mivel a demokrácia önmagában nem garantálja a sikert és annak megvalósulása egy lassú folyamatot testesít meg, ezért a jövőben már az iskolában meg kell ismertetni a nebulókkal a demokrácia fogalmát és lehetőségeit" - fejtette ki véleményét az egyetemi oktató. Hozzátette: fontosabb megtanulni a kezdeményezőképességet, illetve azt, hogy a döntések felelősséggel járnak, mint például a kétszer kettő egyenlő néggyel tételét, melyet tapasztalati úton kellene elsajátítaniuk a diákoknak. "Tudatosítani kell továbbá a fiatalokban, hogy a vállalkozások sikerrel és kudarccal járnak, és együtt kell élni ezekkel, miközben a szabadság is egyszerre jelent jogot és korlátot" - mondta el Klein Sándor.
Az aktív és felelős állampolgárság jellemvonásai nem velünk születettek, ezért tanítani kell őket - indokolta meg a közeljövőben az oktatási tárcához eljuttatandó, a témához kapcsolódó ajánlások megszületését Falus Katalin, az OFI munkatársa. Ezek között szerepel többek között a diákönkormányzatok erősítése, az intézményekben projekthetek megszervezése, a helyi szervezetekkel, a civil szférával, a más iskolákkal kialakított külső együttműködések, a tananyag megújítása, valamint a közös tantestületi továbbképzések, mivel az egy-egy oktató képzése helyett az egész közösség fejlesztése vezet csak eredményre. Falus Katalin az ajánlások mellett a problémákról is beszámolt: "kevés a képzett tanár, és úgy szeretnénk a demokráciát megtanítani, hogy az iskolák felépítésé a bürokratizmus határozza meg." Eredményként könyvelte el azonban az OFI előadója, hogy három, az aktív állampolgársággal kapcsolatos tantárgyat a fiatalok érettségi tárgyként is választhatnak.
Hat térségi integrált szakképzési központ együttműködéséről számolt be a konferencián Döbör András a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központjának képviseletében. A kooperáció révén gyűjtött tapasztalatok alapján Döbör András elmondta: "a tanárok jelenléte még mindig fontos az oktatásban, a diákok ugyanis jobb értékelést adtak a személyes interakcióra épülő képzések esetében, mint az elektronikus tanulás formájánál". Míg a gazdasággal kapcsolatos ismerteket még nem értékelik a tanulók, addig az állampolgári oktatás, a vélemény kifejtésének lehetősége érdekelte a fiatalokat - számolt be az eredményekről az egyik ilyen központ, a Savaria Térségi Integrált Szakképző Központ képviselője. "Az e-learningben rejlő lehetőségeket is felismertük az indított képzésekkel kapcsolatban, a tesztek otthoni kitöltése ugyanis versenyre motiválta diákjainkat a tanárok ösztönzése nélkül és a tanórai kérdésekkel szemben."
Koltai Dénes, a PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának dékánja az aktív állampolgárságra nevelés kérdésében a felsőoktatás és a felnőttképzés aspektusairól is beszélt. Véleménye szerint ennek oktatása alapkompetenciákra épül, mely képességek csak a gyakorlat során jöhetnek létre. "Meg kell tanítani a fiatalokkal, hogy minden egyes döntésükért felelősek, az utasításokat pedig nem csupán megértetni kell velük, hanem megbeszélni velük azokat" - mondta el Koltai Dénes. Az uniós lépések közül kiemelte az Európai Parlament lisszaboni elnökségének időszakát, amikor már szó esett az európai felnőttoktatásról, illetve utalt arra, hogy miközben az oktatás nemzeti hatáskörben maradt az Unióban, egyre többen vezetik be a bolognai rendszert a közösség határain belül, sőt kívül is, mint például Oroszországban.
A 18 éves korosztály nevelésével kapcsolatos nehézségeket emelte ki Kocsis Mihály, az OFI Kutatási, Kutatásszervezési és Elemzési Központjának igazgatója, hiszen a fiatalok akkor már saját szocializációs utat járnak be. Az igazgató megemlítette tovább, hogy miközben 1988-ban, Bolognában mintegy 400 európai rektor az egyetemeket a társadalmi szerepvállalás hektóerejének helyszíneként határozta meg, maguk a felsőoktatási intézmények sem tesznek eleget szervezeti felépítésükkel a demokrácia kitételeinek. Eredmény azonban, hogy a hallgatók ma már az egyetemi szenátusokban a helyek 30 százalékát foglalják el.
Az iskolán kívüli tanulás sokféleségének és az iskolai oktatás jellemvonásainak összekapcsolásáról, mint pozitív lehetőségről beszélt a konferencián Németh Balázs, a pécsi Alkalmazott Andragógia Intézeti Tanszék tanszékvezető-helyettese.
"Míg Magyarországon a felnőtt lakosság csupán 9 százaléka vesz részt az oktatásban, addig ez az arány Lengyelországban 21,8, az uniós átlag 35,7, Finnországban 55, Svédországban pedig 73,4 százalékos arányt jelent" - osztotta meg a résztvevőkkel a legfrissebb adatokat Várnagy Péter, a pécsi felnőttképzési kar dékánhelyettese. Kiemelte azonban: a felnőtt lakosság demokráciára nevelése csupán informális módon valósulhat meg. Elmondta továbbá: az Európai Unióban soft law, tehát a kötelező érvénnyel nem bíró vélemények, állásfoglalások, ajánlások nyújtanak lehetőséget az európai oktatáspolitikai lépésekre. Egyes esetekben a tagországok kötelezőnek tekintik magukra nézve ezeket, és beültetik azt saját jogrendszerükbe - egészítette ki az előadást Kocsis Mihály, aki példaként az Edupressnek az Európai Képesítési Keretrendszert említette, melynek hatására hazánkban létrejön az Országos Képesítési Keretrendszer.
A magyar iskolákban tapasztalható erős apátiáról, illetve a tanári szakma képviselőinek kiégéséről számolt be Zalay Szabolcs, a PTE drámapedagógusa. Éppen ezen jelenségre lehet válasz az említett módszer, mely a személyes hatással, a pedagógus jelenlétével katarzis elérésére törekszik, bár tudja: ezen tréningek kivitelezése igen költséges. "A drámapedagógia ma már jelen van a nevelés minden szintjén az óvodától az egyetemig, míg azonban az a gyakorlatra épül, elméleti alapok nélkül nem válhat alternatív pedagógiává" - ismertette a módszer körüli problémákat az oktató, aki dámapedagógiára épülő tréningeket tart.