A turizmus-vendéglátás képzés három éve vezeti az alapszakok népszerűségi listáját. Az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Műhely legfrissebb elemezéséből kiderül, hogy két főiskola vonzza az elsőhelyes felvételizők csaknem 43 százalékát, pedig 16 intézmény oktatja a szakot. A jelentkezők többsége fiatal nő, akik nappali tagozaton, államilag támogatott formában kívánnak továbbtanulni.
Nyelvvizsgával azonban az elsőhelyes jelentkezők majdnem 60 százaléka egyáltalán nem rendelkezik.
Három éve a legnépszerűbb a turizmus-vendéglátás alapszak, idén mintegy 21 százalékkal többen jelölték meg első helyen, nappali tagozaton a gazdaságtudományi területhez tartozó szakot, mint tavaly. A turizmus-vendéglátás azonban nem az egyetlen ehhez a tudományterülethez tartozó szak, amely jelentős jelentkezői létszámnövekedést ért el, a pénzügy-számvitel alapszak idén 56 százalékos növekedést produkált, ezzel az ötödik helyet elfoglalva az elsőhelyes jelentkezések alapján készített alapszakos népszerűségi listán.
A gazdaságtudományi képzési terület népszerűségnövekedését jól mutatja, hogy az idei alapszakokat összesítő toplista első 10 helyét elfoglaló alapszakok közül négy ehhez a tudományterülethez tartozik.
A turizmus-vendéglátás szakot megjelölő több mint ötezer jelentkező körében a legkeresettebb intézmény a Budapest Gazdasági Főiskola Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara (BGF-KVIFK), az elsőhelyes jelentkezők csaknem egyharmada ebben az intézményben szeretne továbbtanulni. A BGF erős dominanciája azért is érdekes, mert a fővárosi főiskola mellett további 15 intézmény oktatja ezt a szakot. A BGF-et a Kodolányi János Főiskola követi a népszerűségi listán, a székesfehérvári székhelyű intézmény az elsőhelyes jelentkezők 13 százalékát vonzotta. A nagy, tradicionális egyetemek csak a két főiskola mögötti helyeket tudták elfoglalni a toplistán, a következő négy helyen a veszprémi Pannon, a debreceni, a Corvinus, majd a Nyugat-magyarországi Egyetem áll, amelyek nagyjából hasonló arányban, 6,5 és 7,3 százalék körül vonzották a szakra jelentkező felvételizőket.
Az elsőhelyes jelentkezők - ami alapvetően a jelentkezők számára legoptimálisabb munkarendi és finanszírozási formát jelenti - 84 százaléka nappali munkarendben, 89 százalékuk államilag támogatott finanszírozási formában nyújtotta be felvételi kérelmét.
A jelentkezők korosztályos megoszlását vizsgálva kiderül, hogy a legnépszerűbb alapszakot megjelölők majdnem fele, 47,5 százaléka az idén érettségizett korosztályból kerül ki. Tekintve, hogy a felsőoktatásba jelentkezők többsége jellemzően szintén ehhez a korcsoporthoz tartozik elsősorban, ez nem különösebben meglepő adat, bár meg kell jegyezni, hogy a többi szakkal összevetve a legnépszerűbb szakokon kiemelkedő ez az arány, így a turizmus-vendéglátás szakon is az átlagosnál jellemzőbb a fiatal jelentkezők magas száma. A másik felülreprezentált korosztály az egy-két éve érettségizettek, a 20-22 évesek csoportja. Az idősebb generáció a turizmus-vendéglátás szakot megjelölők között igen alacsony arányban található csak.
Erősen jellemzi a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezőket a női túlsúly, az elsőhelyes jelentkezők csaknem 77 százaléka nő. Ez az átlagtól erősen eltér, a felsőoktatásba jelentkezők körében ugyanis az átlagos megoszlás csak 6 százalékkal tolódik el a nők irányába, 56 százalék nő, 44 százalék a férfi jelentkező.
Az állampolgársági adatokat tekintve a szakos eredmények megegyeznek a többi szakot jellemző arányokkal, a jelentkezők 97,7 százaléka magyar állampolgár, és a külföldi jelentkezők is elsősorban a környező országok lakói, többségében határon túli magyar pályázók.
A jelentkezők 90 százaléka gimnáziumi vagy kéttannyelvű gimnáziumi érettségivel rendelkezik, ez nagyjából a felsőoktatásba tartó összjelentkezői állományra is hasonló arányban igaz.
Annak ellenére, hogy a szakma elsajátításához, majd gyakorlásához elengedhetetlen az idegen nyelvismeret, középfokú nyelvvizsgával a jelentkezők kevesebb, mint harmada, 30,7 százaléka rendelkezik. Az összjelentkezők esetében ez az arány 27,5 százalék. Rögtön csorbul a megszerzett, nem számottevő előny, ha a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezőket is vizsgáljuk, ugyanis a szakot megjelölők 5,9 százalékának van felsőfokú nyelvvizsgája az összejelentkezők 6,8 százalékéval szemben.
Összességében elmondható, hogy az alapszakos népszerűségi listát vezető turizmus-vendéglátás szak jelentkezői összetétele némiképp elkülönül a 20-as toplistán szereplő többi szaktól, itt ugyanis nem jellemző a jelentkezők magasabb előképzettsége (majdnem 60 százalékuknak nincs semmilyen nyelvvizsgája), míg a többi népszerű szakon a jelentkezők többnyire az átlagostól pozitív irányba eltérő kompetenciákat mutatnak.