Ismeretes, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) több pontban sem értett egyet az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatói létszámok kapcsán. A Magyar Nemzet értesülései szerint végül a jogszabálytervezetbe nem került be az NGM azon javaslata, amely a költségtérítéses képzések esetében 50 százalékos csökkentést akart elérni. Ezzel szemben a tervezet szerint a kormány döntene arról minden évben, hogy hányan tanulhatnak fizetős képzéseken, és milyen szakokon tehetik ezt. Ezzel az intézkedéssel szeretnék ugyanis elérni, hogy a piacképtelen szakokon indokolatlanul sokan tanuljanak költségtérítéses formában, csökkentve ezzel államnak okozott plusz terheken.
Emellett a lap információ szerint az új felsőoktatási koncepció meghatározza majd a hosszabb távon fenntartható állami felsőoktatási intézmények körét. Ez azonban nem jelentené a többi intézmény automatikus megszűnését, mert az integráció lehetősége megmaradna számukra.
Amellett, hogy az állami és a magán-felsőoktatás radikálisabb szétválasztását hangsúlyozta Hoffmann Rózsa, aki a Magyar Hírlapnak kijelentette, hogy gyorsabb ütemben kell csökkenteni a felsőoktatás kapacitását. Az oktatásért felelős államtitkár elmondta: az elmúlt évek radikális létszámnövelését az állami költségvetés nem bírja el, ezért a jövőben mindössze az érettségizők harminc százaléka járhat államilag finanszírozott egyetemre, főiskolára. A tervezet első változata szerint még a 18 évesek 45 százaléka tanulhatott volna ingyen a felsőoktatásban.
(Forrás: Magyar Nemzet, Magyar Hírlap)
(www.edupress.hu)