Első fokon jogellenesnek ítélte a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában végbemenő szegregációs folyamatot a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság szeptember 30-án. A grémium kimondta ugyanakkor, hogy a szegregáció nem volt szándékos, de arra kötelezte az önkormányzatot, hogy szüntesse meg a folyamatot. A pert indító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) győzelemként értékeli az ítéletet, dr. Ottófi Rudolf oktatásért felelős alpolgármester azonban nem érzi vereségnek azt.
"A mostani ítélet bebizonyította: nem igaz, hogy csak bizonyos helyeken lehet integráltan oktatni a roma gyerekeket. A győri eset jó példa arra, hogy van választási lehetőség" - reagált a Roma Sajtóközpont kérdésére Mohácsi Erzsébet, miután a Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság ítéletet hirdetett abban az iskolai szegregációs perben, melyet két éve indított a CFCF a győri önkormányzat ellen. Az alapítvány szerint az önkormányzati fenntartású Kossuth Lajos Általános Iskolában jogellenesen különítették el a roma gyerekeket. A csütörtökön kora este meghozott, egyelőre nem jogerős bírósági ítélet azt állapította meg: az iskolában nem csupán a roma, hanem az összes halmozottan hátrányos helyzetű gyereket jogellenesen szegregálják. A bíróság arra kötelezte az önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot, az iskolát azonban nem kell bezárni. A bíróság megállapította ugyanis, hogy a szegregáció nem volt szándékos, mert az önkormányzat éppen a felvételi körzethatárok átrajzolásával próbálta megakadályozni azt, csak éppen sikertelenül - írja a Magyar Nemzet. A gyorinap.hu információi szerint a bíróság spontán szegregációt állapított meg, a szülők ugyanis szabad akaratukból döntöttek arról, hova járatják gyermekeiket. A bíróság szerint az önkormányzat azért tehető felelőssé, mert nem követett el mindent a jogellenesség felszámolása érdekében.
Az ítélet kétszáz gyereket érint. A bíró indoklásában kifejtette: bár az iskolai elkülönítés kialakulása szorosan összefüggött a romák lakóhelyi szegregációjával, az önkormányzat nem tett meg mindent. Az iskolai körzethatárokat például csak tavaly módosította, de ezzel sem változott a helyzet, mert a szülőket nem világosították fel arról, hogy másik iskolába is beírathatják a gyerekeiket. A jogvédő szervezet igazgatója, Mohácsi Erzsébet a Roma Sajtóközpontnak azt is elmondta: a Kossuth-iskola ötven százalékos kihasználtsággal, hiányos tárgyi feltételekkel működik, és a pert azért indították, mert nem sikerült megegyezniük az önkormányzattal. Az alapítvány igazgatója arra is emlékeztetett: hatéves működésük alatt minden perükben megállapította a bíróság a jogellenes elkülönítés tényét. Azt egyelőre nem tudni, hogy a győri önkormányzat fellebbez-e az ítélet ellen.
Míg a CFCF győzelemként értékeli az ítéletet, dr. Ottófi Rudolf nem érzi vereségnek azt. Hozzátette: a jövőben jobban felhívják az emberek figyelmét arra, hogy máshova is járathatják gyerekeiket. Az iskolában egyébként az ügy eredményeként nem indult első osztály, de a pedagógusok száma nem változott.
Ma Magyarországon egy roma diáknak körülbelül háromszor kevesebb esélye van arra, hogy érettségit szerezzen, mint egy nem romának - derül ki a legfrissebb reprezentatív kutatásból a Roma Sajtóközpont híre alapján. Az említett vizsgálat többek közt azt is megállapította, 2004 óta erősödött az a folyamat is, hogy a gettósodó településekről a nem cigány gyerekek egyre nagyobb részét a kistérségi központ relatíve legmagasabb presztízsű iskolájába, vagy más közeli nagyobb település magasabb presztízsű, kevésbé "cigányos" iskolájába íratják be szüleik. A jelentés 2009. októberi statisztikai adatokra hivatkozva közli azt is, hogy ma Magyarországon majdnem háromszáz olyan iskola működik, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többséget alkotnak. 2004 óta a "cigányiskolák" száma harminc százalékkal nőtt annak ellenére, hogy hét éve külön költségvetési forrás, az úgynevezett integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás jár az együttnevelő-integráló iskoláknak, 2007-től pedig az óvodáknak is.