A következő hét elején egyeztetnek utoljára a szövegesítéssel kapcsolatban, a jövő hét közepén pedig nyilvánosságra hozzák azt a dokumentumot, mellyel kapcsolatban elindulhat a kodifikációs folyamat, így a kerettörvény alapja lehet. A további folyamatokba a minisztérium nem kapcsolódik be, ezekben a szakma és az illetékes tárca dönt.
A ma reggeli ülésen tisztázták a felsőoktatásban felmerülő problémákat, majd ezek mentén kialakították a leendő törvény alapját képező fő elveket - ezek februári benyújtására tettek ugyanis ígéretet a felek a legutóbbi egyeztetésen. Komoly előrelépésként értékelte a kormányszóvivő a minisztérium és a felsőoktatás szereplőinek egyetértését a két dokumentum tartalma kapcsán. A tárgyaló felek a megbeszélésre saját javaslataikkal érkeztek, amiket mind figyelembe vettek a végleges megfogalmazás során. A problématérkép pontjai érintik az oktatás színvonalát, ezen belül a tömegesedés minőségrontó szerepét, és pontosítják az állami szerepvállalást. Emellett kitérnek a felsőoktatás struktúrájára kiemelve a vagyongazdálkodás kérdését, majd említést tesznek a belső irányítással kapcsolatos gondokról, és a döntési mechanizmusok egyszerűsítésének szükségességéről. Az utolsó három pont tartalmazza a felvételi követelmények átalakításának, a kutatás és innováció biztosításának, illetve a nemzetközi szerepvállalás megfelelő megvalósításának feladatát. A két fő alapelvként a közjó szolgálatát illetve a nemzetközileg is versenyképes munkaerő megteremtését fogalmazták meg. A konkrét törvényt jövő héten ismertetik, addig is zajlik a szövegszerű pontosítás, továbbá a szakmai kérdések véglegesítése, amelyben a közigazgatási tárca képviselői már nem vesznek részt. Nagyon bízunk abban, hogy az a felsőoktatási törvény, ami ennek a folyamatnak a végén meg fog születni, egy olyan törvény lesz, amit mindenki a magáénak érez, és amivel mindenki egyetért - mondta Nagy Anna