Keretszámok itthon és külföldön

Oktatás - 2006-10-17

Jövőre több hallgatót vesznek fel informatikai és természettudományos képzésekre, de kevesebben tanulhatnak bölcsésznek és tanárnak. Magyarországon évente, szakcsoportok szerint határozzák meg a hallgatói keretszámokat, míg külföldön egyre inkább a diplomázók után fizet az állam a felsőoktatási intézményeknek.

Hallgatói létszám és munkaerőpiac címmel tartott konferenciát a Felsőoktatási Kutatóintézet, amelyről a FigyelőNet számolt be. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan szabályozzák itthon és külföldön az államilag finanszírozott helyek szakcsoportonkénti eloszlását, illetve hogy ez milyen hatással van a munkaerőpiacra.

 

A felvettek vagy a diplomázók után fizessen az állam?

 

Magyarországon szakirányokra, szakcsoportokra bontva határozzák meg évente az államilag finanszírozott keretszámot. "Ilyen szabályozás csak kevés helyen létezik, de például Görögországban és Norvégiában nemrég szüntették meg" - mondta Varga Júlia, a kutatás egyik készítője. Van, ahol csak egyes szakokra határoznak meg konkrét keretszámot, máshol egyes képzésekre többletférőhelyet biztosítanak. Előfordul, hogy egyes országokban inkább pénzügyi eszközökkel befolyásolják a férőhelyek számát.

 

Ugyanakkor egyre inkább elterjed a kimeneti alapú finanszírozás, azaz nem a belépők, hanem a diplomázók után fizet az állam. Varga Júlia hozzátette, a cél minden esetben a hosszú távú foglalkoztathatóság, ez azonban nem csak a közvetlen bemeneti szabályozással - azaz a szakirányonkénti keretszám megadásával - érhető el, hanem például a minőségbiztosítással is, vagy a fiataloknak a megfelelő információk biztosításával is. Ehhez többek között a brithez hasonló minőségbiztosítási rendszerre van szükség, ahol akár támogatásmegvonással is büntetik a nem jól teljesítő intézményeket.

 

Persze a munkaerőpiac keresleti és a kínálati oldalának összehangolásához jól működő rendszert kell kialakítani, mint például Észak-Amerikában. Kanadában külön online kézikönyvet készítettek a pályaválasztás előtt állóknak, az Amerikai Egyesült Államokban pedig internetes oldalon tájékozódhatnak a fiatalok arról, milyen végzettség szükséges az általuk elképzelt szakmához, és milyen fizetésre számíthatnak.

 

A magyarok második diplomával korrigálnak

 

Arról is beszámoltak a kutatók, hogy milyennek látják a magyar pályakezdők munkaerő-piaci helyzetét. "A felvételi létszámok célzottsága - a munkaerő-piaci output szempontjából - nagyon gyenge" - jelezte Galasi Péter. A felvett hallgatók 42 százaléka került olyan képzésbe, ahova a kívánatosnál kevesebben, 38 százalékuk pedig olyanba, ahol a kívánatosnál többen nyertek felvételt. Az adatokból kiderül az is, hogy a diplomások több mint egyharmada újabb diplomát szerez. Nagy valószínűséggel azok választanak az első diplomájuktól eltérő szakcsoportot, akik korábbi tanulmányaikat kevésbé preferált szakon vagy intézményben végezték, például nem kerültek be a vágyott szakra. Így ők valószínűleg később végzik el ezt a szakot, és ebben is próbálnak majd elhelyezkedni. Ez persze nekik is pénzbe kerül, hiszen a második diplomáért általában fizetni kell, ugyanakkor az államnak is kidobott pénz az első diploma finanszírozása - írja a FigyelőNet.

 

Az államilag finanszírozott keretszámokat itthon évente határozzák meg. Ezeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium azonban - akár a július végi vonalhúzás napján is - átcsoportosíthatja. A portál szerint a tavalyi 62 ezres keretszám várhatóan idén sem változik, de több hallgatót vesznek fel informatikai és természettudományos képzésekre, és kevesebbet bölcsész- vagy tanárképzésre.

 

A felsőoktatási törvényben előírt diplomás pályakövetési rendszer egyelőre még csak papíron létezik, a végrehajtási rendelet és a részletes szabályozás még csak most készül - tudta meg a FigyelőNet a szakminisztérium sajtóosztályától. Ennek anyagi és adminisztrációs feltételeit majd a felsőoktatási intézményeknek kell megteremteniük, bár elképzelhető, hogy mindezt valamilyen pályázati pénzből fedezhetik.

(Forrás: FigyelőNet)