Megállapította: permanensen zajló reformintézkedések miatt nem telt el elég idő a rendszer megítélésre és a változások megszilárdulására sem, bár azt hangsúlyozta, hogy sok finomhangolásra van szükség a rendszerben. Bírálatként fogalmazta meg, hogy az alap-és mesterképzések kidolgozása nem egyszerre valósult meg, "azok párhuzamos kialakítása pedig lényegesen jobb képzési struktúrát eredményezett volna" - hangsúlyozta Rudas.
További hiányosságként a munkaadói oldal alulinformáltságát jelölte meg, rámutatott: a piaci szféra nem tud különbséget tenni az alap-és mesterképzésben szerzett vélemény között, bár mint mondta, a két ciklus illeszkedése 2009-ben még nem értékelhető.
A Magyar Akkreditációs Bizottsággal kapcsolatban megjegyezte: általános észrevétel, hogy az akkreditációs eljárás sokszor túlszabályozott és túl gyakran változik.
Javaslatai közül az MRK hangsúlyozta: az osztatlan rendszerben oktatott szakok listáját nem kívánja bővíteni, valamint az alapképzés struktúráján is csak apró, elsősorban a piaci szegmenstől érkezett visszajelzések alapján javasol változtatásokat. Az MRK tagjai javasolják azonban, hogy szakalapítási kérelem a szakterületi bizottságok javaslata, elbírálása nélkül ne kerülhessen a MAB elé, illetve azoknál elsősorban a nemzetközi tapasztalatokra építsenek a szakalapítási kérelmet benyújtók.
Az MRK szükségesnek tartaná továbbá a mesterképzés egységesített felvételijét, a finanszírozási rendszer átalakítását. Rudas a finanszírozási rendszer módosításának alátámasztásaként úgy fogalmazott: "az MRK szerint hosszútávon nem szolgálja a minőségi képzés megtartását, ha az intézmények elsődleges célja, hogy bármilyen módon, de minél több felvételizőt szerezzenek, és minél több hallgatót képezzen. A normatív rendszert meg kell szüntetni" - mondta.
Végezetül a rendszer folyamatos finomhangolásának jelentőségére hívta fel a figyelmet, valamint a Bolognai Bizottsággal való együttműködést emelte ki.