. Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár megnyitó beszédében a legfontosabb célok között említette a képzések tartalmának kidolgozását és megvalósításának szükségességét, valamint az európai és nemzeti képesítési keretrendszer kialakítását 2010-ig.
A szakállamtitkár emlékeztetett, hogy Magyarország a bolognai rendszert a Lisszaboni stratégiában lefektetett irányelveknek megfelelően alakította ki, ám hangsúlyozta, az oktatás, felsőoktatás-szervezés tagállami szuverenitás. Vitaindító megállapításként Manherz megjegyezte: nagyon fontos, hogy létrejött a kormányzati szerepvállalást rögzítő törvényi szabályozás, valamint a bolognai rendszerre történő átállás megtörtént, ám a képzési tartalmak kialakításának egyeztetésében hiányosságok tapasztalhatók - mondta.
A szakállamtitkár megjegyezte, hogy a tömegképzésen, a bolognai rendszer bevezetése előtt közvetlenül lezajlott felsőoktatási expanzió következményén nem tudott úrrá lenni a felsőoktatás. "A vádak szerint a rendszer túlszabályozott, feszített tempóban zajlott, az alapképzésnek zsúfolt a menete - ennek kialakítása azonban az oktatók, az intézmények feladata és felelőssége" - mondta a szakállamtitkár.
Manherz összegzésként elmondta: a szakrendszerű oktatás megújítása, a szakképzés, a gyakorlati képzés átalakítása és a piaci kapcsolattartás a legfontosabb feladatok közé tartoznak.
Hozzátette: a leuveni konferencián vállalt kötelezettsége Magyarországnak, hogy a felsőoktatási mobilitásban nyolc százalékot elérjen a jelenlegi négy százalékkal szemben.
Az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozott 46 ország 20 százalékos mobilitást vállalt 2020-ra. Ilyen módon a mobilitás megteremtése is Magyarország fontos feladatai közé tartozik.
Mang Béla, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnöke előadásában központi feladatként nevezte meg, hogy jelenleg egy felfutó rendszer elfogadása a feladat, amelyhez a szakbizottságok és szervezetek között egységes lépések kellenek. Az FTT fő feladata kapcsolatot tartani a munkaerőpiaccal, ezért a tanács igyekszik egy széles körű konzultációs rendszert kialakítani - tájékoztatott a szervezet elnöke.
Jelenleg kétirányú kutatások zajlanak. Vizsgálják a versenyszféra körülményeit, illetve kutatják a szabályozott foglalkoztatási rendszerben elhelyezkedő diplomások, tehát a közszférába beilleszkedők helyzetét. Mang Béla legfontosabb célként említette, hogy a kétciklusú képzések illeszkedésével megjelenő keresztmobilitás kommunikációját - amely például egy mérnök alapszakos, közgazdász mesterszakos hallgató esetében felmerül - meg kell oldani a munkaadói szféra felé is.
Az FTT elnöke kiemelte továbbá azt is: a bolognai rendszert bevezettük, és további átalakításokra szükség van ugyan, ha azonban nem történik meg ez a hirtelen átalakítás Magyarországon, ha a felsőoktatás még mindig nem állt volna át a többciklusú képzési struktúrára, nem csatlakozott volna az Európai Felsőoktatási Térséghez, az további minőségi és versenyképességi kérdéseket vetne fel - hangsúlyozta.
OK: a bolognai rendszer eszméjének elterjesztése volna a cél
"A ciklusokra bontott képzések kialakítása egymástól függetlenül ment végbe, a döntéseket külön-külön hozták meg az alap-, illetve a mesterképzések esetében, az alapszakok tehát nem tartalmazzák a mesterképzés aspektusát” - vázolta felsőoktatás egyik fő problémáját Bókay Antal, az Országos Kredittanács (OK) elnöke. Hozzátette: a felsőfokú szakképzés és az alapképzés viszonya sem tisztázott, de a szakirányú továbbképzés rendje is válságot könyvelhet el, így pedig megkérdőjeleződik a továbbképzés jövője. "Számos kérdés merül fel ugyanakkor a kreditátvitellel kapcsolatban is, mint például az elévülés és az egyszer megszerzett tudás többszöri felhasználására vonatkozó problémakör, de tisztázatlanok továbbá az osztatlan képzések kialakíthatóságának kritériumai is" - számolt be további problémákról a kredittanács elnöke.
A magyarországi implementáció során nem készült el ugyanakkor a doktori képzések kimeneteli követelményeinek rendszere sem, de a szaklétesítés szabályai is hiányosak, a részletek szintjét nem érintik az előírások. "Eközben pedig a tanulásorientált megközelítés háttérbe szorult, a tantervek kialakításában például nem kapott szerepet a kimeneti követelmények szintje, a tehetségfejlesztés egyetlen formái pedig a szakkollégiumok maradtak". A kredittanács javaslatában a konkrét részletek elemzése szerepel, ennek végeredményeként azonban nem jogszabály-módosításokra volna szükség, sokkal inkább a bolognai rendszer eszméjének elterjesztése volna a cél.
Palásti Kovács Béla, a BMF tanára, az NBB Képzési Albizottságának képviselője összegzésként a bolognai rendszer jelenlegi legnagyobb kihívásként állapította meg az alap- és mesterképzések megfelelő illeszkedését, az új tárgyak kidolgozásában szükséges szemléletváltást, a szétaprózott tantárgystruktúrát, és annak negatív hatását a mobilitásra, a kreditelismertetési eljárás kiterjesztését a szakirányú továbbképzésre. A legfontosabb feladatok között említette a célok megismertetését a munkaerőpiaccal és a hallgatósággal, az Európai Felsőoktatási Térséghez való csatlakozás erősítését, a mobilitás ösztönzését és kereteinek megteremtését, illetve a szakrendszerű oktatás megfelelő kialakítását.