- A magyar oktatás legneuralgikusabb pontja a nyelvoktatás, ebben mélyen az uniós átlag alatt vagyunk - mondta Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa a felsőoktatás helyzetéről rendezett budapesti konferencián, csütörtökön.
A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által rendezett, Magyar felsőoktatás 2015. - Fokozatváltás, központosítás, szűkítés című konferencián a biztos hozzátette: úgy látja, épp "a sovány idegennyelv-tudás" az érvényesülés egyik legfontosabb gátja a tehetséges, szorgalmas fiatalok számára.
Navracsics Tibor előadásában arról is beszélt, hogy a felsőoktatásnak stratégiai jelentősége van az EU versenyképességének megőrzése, helyreállítása szempontjából. Jelezte: az oktatásügyre gazdasági tényezőként kell gondolni, és el akarja fogadtatni a pénzügyminiszterekkel is, hogy "az oktatásra fordított pénz nem társadalompolitikai kiadás, hanem gazdaságpolitikai befektetés".
Mint mondta, az Európa2020 stratégiai dokumentum öt nagy, a versenyképességet javító fejlesztési célt határozott meg, ebből kettő az oktatáshoz kapcsolódik. Az egyik cél a korai iskolaelhagyás arányának 10 százalék alá csökkentése, a másik pedig, hogy a felsőfokú oktatásban résztvevők arányát 40 százalékhoz közelítse a korcsoportban. Hozzátette: jó esély van arra, hogy ezeket a célokat az EU elérje.
Hozzátette, Magyarországon tíz év alatt 18 százalékról 34 százalékra emelkedett a felsőoktatásban résztvevők aránya, ami még mindig alatta van az unió jelenlegi, 38 százalékos álagának.
Elmondta: az unióban a felsőfokú végzettségűek 80 százaléka tud három éven belül elhelyezkedni, ez az arány Magyarországon 86 százalék. Vagyis - mint mondta - a magyar gazdaság egyre fokozottabb mértékben tudja hasznosítani a felsőfokú végzettségűeket.
Navracsics Tibor szólt arról is, hogy az adatok szerint minél magasabb a társadalmi kohézió - azaz minél alacsonyabbak a jövedelmi különbségek és minél kiegyenlítettebbek az esélyek - annál erősebb a versenyképesség a gazdaságban, annál kevesebb pénzt költenek felzárkóztatásra, és annál kisebb szakadékot kell áthidalni egyéb kormányzati eszközökkel.
"Nincs olcsóbb és hatékonyabb felzárkóztatási eszköz, mint az oktatás, a közoktatás és a felsőoktatás" - szögezte le a biztos. Kiemelte azt is: a magyar felsőoktatás-politikának és az intézményeknek foglalkozniuk kell azzal, hogy Magyarországon a beiratkozottak 47 százaléka végzettség nélkül hagyja el az intézményeket, ez az egyik legrosszabb arány az unióban. Hozzátette: ennek egyik oka a nyelvvizsga-követelmény, de ebből nem szabad engedni.
Hangsúlyozta: az elméleti képzés mellett, azt háttérbe nem szorítva, de erősíteni kell a gyakorlati képzést. A cél az, hogy a felsőoktatásban megszerezhető tudás minél könnyebben konvertálható legyen a hallgatók számára a munkaerő-piacon - jegyezte meg.
Az Erasmus+ programról szólva elmondta: az az egyik legnépszerűbb integrációs program, és a magyar egyetemek vonzóak a külföldi hallgatók számára. 2014 volt az első év, amikor Magyarországon az idelátogató hallgatók száma meghaladta az innen elmenők számát: 4764 hallgató jött ide, és 4025 utazott ki.