"Magyarország egy miniszteri aláírással önként vállalta 1999-ben a bolognai rendszer bevezetését további 28 országgal együtt annak érdekében, hogy a globalizáció által támasztott követelményeknek eleget tegyen" - vázolta a kezdeti lépések körülményeit Csirik János, a Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) elnöke, a szakmai szervezetek tanácskozásán.
Véleménye szerint "a nagy piacokkal szembeni versenyképesség megteremtésének áldozatává vált a felsőoktatás".
Az egyes országok politikai állásfoglalásai mellé állt az Európai Unió is későbbi deklarációival, mint például a kreditrendszer szabályozásával, vagy a különböző mobilitási programokat meghatározó lépéseivel.
"A bolognai rendszer egy bonyolult célrendszert jelent, melyet folyamatosan finomítottak és bővítettek. Magyarország a szkeptikusok táborát erősítette, miközben azonban álláspontja ezen a területen nem változott, az első három évet követően a világosan meghatározott célrendszer egyes kitételeit nekünk is teljesítenünk kell" - utalt a tétlenkedésre Csirik János. "A döntéshozás késlekedésének és az egységes bevezetés hiányának eredménye a mai alapképzési rendszer, a keretek hiánya miatt pedig a kritikus területeken nem sikerült meghozni a szükséges lépéseket" - össezgezte a tapasztalatokat.