Ponthatárok 2006: csökkentek a tavalyihoz képest

Továbbra is slágerszaknak számít a gazdálkodási és a jogász. Július 26-án késő este megszülettek a ponthatárok, az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) közzétette első elemzését.

Ha az alap nappali államilag támogatott (ANÁ) képzéseket vizsgáljuk, kiderül, hogy míg tavaly a legtöbb szak ponthatára 121 és 130 pont közé esett, idén a többség 111 és 120 pont között mozog. Ugyancsak a csökkenésre utalnak a legmagasabb értékek is: idén kilenc szak esetében volt 140 pont felett a bejutási küszöb, ez 1,03 százalékot jelent az összes szakhoz képest, míg 2005-ben ugyanez az arány 1,60 százalék volt.

Kevesebb a maximális pontszámot igénylő hely

Amint azt várni lehetett, a pontszámok egyes szakokon növekedtek, máshol csökkentek. A tavalyi 35 helyett idén mindössze négy szakon kellett meghatározni a bejutási határt az elérhető maximális pontszámnál, vagyis 144 pontnál. Ezek a képzések a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) nemzetközi gazdálkodás alapképzése, két kommunikáció és médiatudomány alapképzés (az egyik az ELTE-n, a másik a Zsigmond Király Főiskolán), valamint az ELTE szlavisztika (szerb) alapképzés. Ez utóbbi némileg kilóg a felsorolásból, hiszen az első három ANÁ, míg ez utóbbi költségtérítéses szak.

Az ELTE kommunikáció és médiatudományi szaka esetében már a jelentkezésnél gyanítható volt a maximális pontszám, hiszen a meghirdetett 20 helyre összesen 1345-en szerettek volna bejutni (legalábbis papíron). Közülük 72-en várták 144 ponttal a vonalhúzást, így nem meglepő az eredmény. Hasonló volt a helyzet a BCE nemzetközi gazdálkodás képzésén is, ahol 40 helyre 1209-en jelentkeztek. Végül az intézménynek 76 hallgatót kellett felvennie, mivel ennyien szerezték meg a maximális pontszámot. A ZSKF-en ellenben csak három hallgatót tudtak felvenni a meghirdetett 12 helyett. (Ez a legtöbb esetben akkor fordul elő, ha az egy ponttal kevesebbet teljesítő hallgatók száma messze túllépi a meghirdetett helyek számát.)

Ezzel szemben 943 olyan szak van, ahova akár minimumponttal - alapszaknál 78 ponttal, a felsőfokú szakképzésben pedig 72 ponttal - be lehet jutni. Ezek általában levelező vagy diplomás képzések, melyek az esetek többségében költségtérítésesek is.

Több mint 93 ezer jelentkezőt vettek fel

Idén 132 ezer felett volt a felsőoktatásba jelentkezők száma, amelynek mintegy 70 százalékát, 93 599 főt vettek fel valamilyen felsőoktatási intézménybe (tavaly ez az arány majdnem 69 százalék volt). Az összes jövőbeli főiskolás és egyetemista között az alapképzésesre felvettek aránya 56 százalék. Magasabb lett az aránya azoknak, akik a jövőben államilag támogatott képzésre járhatnak: az újdonsült diákok 61 százaléka államilag támogatott képzésre került.

A felvett hallgatók több mint fele, 51 százaléka négy képzési terület valamelyikére került be. Ezek a slágerszakokat is tartalmazó területek: a gazdaságtudományi (17255), a műszaki (11842), a bölcsészettudományi (10240) és a társadalomtudományi (8783) képzési terület.

Az előre meghirdetett szakok és keretszámok ismeretében nem meglepő, hogy a legtöbb felvételiző gazdálkodási és menedzsment (5645), valamint jogász (4140) szakra került be, de sokan vannak a mérnök informatikus (3693), a turizmus-vendéglátás (3254), kommunikáció és médiatudomány (2974), pénzügy és számvitel (2832), gépészmérnöki (2580) továbbá kereskedelem és marketing (2579) képzésre felvett hallgatók is.

A legtöbb hallgatót értelemszerűen a legnagyobb tudományegyetemek fogadják be. Legtöbben Pécsre (8236) járnak a következő tanévtől, de szintén sokan kerültek az ELTE-re (7353), a Szegedi Tudományegyetemre (7701) és a Debreceni Egyetemre (6645) is.