Tíz éve rendezik meg az Országos Kompetenciamérést, amelyet idén 387 ezer diák közreműködésével május 25-én, szerdán tartottak meg a hazai általános- és középiskolákban. A szövegértési és matematikai feladatlapokból álló felmérést a 6., 8., és 10. évfolyamos tanulók írják meg, a negyedikesek pedig alapkészségeikről, képességeikről nyújtanak tanúbizonyságot.
Emellett a diákok kapnak egy tanulói kérdőívet, amelyet szüleik segítségével tölthetnek ki, szociális helyzetükre, eddigi tanulmányaikra, és jövőbeli céljaikra vonatkozóan. A mérés sikeresen lezajlott - tájékoztatott az OH.
Az első mérést 2001-ben, az akkori 5. és 9. évfolyam elején végezték. 2002/2003-ban átkerült a mérés a 6. és 10. évfolyam végére, tehát ugyanazokat az évfolyamokat mérték le, mint egy évvel korábban - ugyan ekkor még nem volt nyomon követhető, hogy a korábbi eredményeikhez képest miként teljesítettek a fiatalok. 2004-ben bekerült a mért évfolyamok közé a nyolcadik évfolyam, illetve 2006-ban kiegészült a rendszer a 4. évfolyamosok készség- és képességmérésével. A mérés során nem az adott évfolyamon tanultakat kérik vissza a diákoktól, hanem azt vizsgálják, hogyan tudják alkalmazni az addig elsajátított ismereteiket olyan feladatok megoldása során, amelyek a mindennapi élethez szükséges tudást kívánják meg.
A mérés során a 6., 8., 10. évfolyamon az osztályok egyik fele két matematika, másik fele két szövegértési feladatsorral kezd, majd a kétszer negyvenöt perc lejárta után cserélnek, és a másik kompetenciaterület két feladatsorának kitöltése következik szintén kétszer negyvenöt perc alatt. A szövegértési feladatban különböző szövegek alapján kell információt visszakeresni, következtetéseket levonni, értelmezni a szöveg egészét, illetve egyes részeit, és a köztük lévő kapcsolatot. "A szövegértési feladatlapban hat szöveghez kapcsolódóan kellett kérdésekre válaszolni" - mondta Kovács Eszter, egy dunaújvárosi középiskola 10. osztályos tanulója. "Nem voltak egyszerűek a kérdések, nagyon oda kellett figyelnem, néhányat többször elolvasnom, mert bonyolultnak találtam a megfogalmazást." Eszter elmondása szerint a pontosság, a figyelmes olvasás volt az egyik legjelentősebb kihívás a feladatok megoldása során, hiszen gyakoriak voltak a "cseles" kérdések. "Többféle szöveget kaptunk, olvashattunk például az agykontrollról, a BKV kapcsán különböző szabályokról, és Némóról, a mesebeli halról is" - fűzte hozzá Eszter. A matematikai feladatsor megoldásakor életszerű szituációban kellett alkalmazniuk a diákoknak meglévő matematikai tudásukat. "Mivel a szövegértési feladatlappal kezdtem, a matematikára kicsit elfáradtam" - mondta. "Számolni is kellett, de inkább a logikára helyezték a hangsúlyt. Például egy képről kellett megállapítanunk, miként nézne ki az kivágva és összehajtva."
A 4. évfolyamosok körében azt mérik, hogy az alapkészség tekintetében a gyerekek az életkoruknak megfelelő fejlődési szinten állnak-e. A cél, hogy a pedagógusok teljesebb képet kapjanak arról, melyik tanulónak, miben kell fejlődnie. A feladatsor négy részből áll: az első ötperces szakasz az íráskészség tesztelése, amely egy nyomtatott szöveg másolását jelenti. Ezután következik az olvasáskészséget vizsgáló feladat, ahol a felsorolt elemekről el kell dönteni, hogy társíthatóak-e az adott képhez. A számolási készséget felmérő feladatokban rövid válaszokat kell adniuk a negyedikeseknek, majd a gondolkodási készségüket kell használniuk az utolsó részben található feladatokban.
A kompetenciamérés azért is nagy jelentőségű, mert eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben. Az oktatási intézmények jelszavas belépés után tanulónként, valamint feladatonként is megtekinthetik és elemezhetik az eredményeket. Az adatok a következő év február 28-ától az Oktatási Hivatal honlapján megtekinthetők. "Bár nem volt könnyű, mégis nagyon jó volt a mérés, mert kipróbálhattuk, hogyan tudjuk megoldani ezeket a feladatokat. Számomra abban is segített, hogy most még inkább megtanultam, mennyire fontos az odafigyelés, az aprólékos és pontos feladatmegoldás" - foglalta össze tapasztalatait Eszter. A kompetenciamérés fontos eleme a tanulói kérdőív, amelyet a diákok szüleikkel együtt tölthetnek ki önkéntes alapon. A szociokulturális háttér és a mérés eredményeinek összevetése fontos összefüggésekre világíthat rá, és lehetővé teszi az egyéni teljesítmények árnyaltabb értékelését. A kérdőívben rákérdeznek többek között a tanulók eddigi iskolai eredményeire, a szülők végzettségére, korára, és a család életkörülményeire. "Nagyon hasznosnak tartom magát a mérést, és a kérdőívet is szívesen kitöltöttük" - mondta Eszter édesanyja. Az értékelés szempontjából fontosnak véli, hogy a gyermekek szociális hátteréről is kapnak információt: "Egyértelmű, hogy a tanulási teljesítmény és az otthoni környezet összefügg. Vannak, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy a tanulás szempontjából megfelelő körülmények között éljenek, viszont képességeik alapján többre hivatottak. Talán a mérés és a kérdőív együttese ezekre a gyerekekre is felhívja a figyelmet" - hangsúlyozta. Hozzátette: nehézséget okozhat, hogy gyakran éppen azokban a családokban nem töltik ki a kérdőívet, ahol rossz a szociális háttér.
(Forrás: Oktatási Hivatal)
(www.edupress.hu)