Idén jelentősen megnőtt a meghirdetett mesterképzések száma. Az ezzel összefüggésben lévő jelentkezői létszámnövekedés nyertesei a nagy hagyományú, több karral rendelkező tudományegyetemek lettek - derül ki az Educatio Kht. elemzéséből.
Az idei jelentkezések a nagy tudományegyetemek dominanciáját tovább erősítették, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Miskolci Egyetem mindig meghatározó szerepet töltött be a felsőoktatási piacon, és idén is ez az öt intézmény vonzotta az összjelentkezők, tehát az összes képzési formát és munkarendet megjelölők egyharmadát. Az első négy intézmény mindig az első öt intézmény között szerepelt, a miskolci is benne volt az első tízben, idén épp a tizedik helyet foglalja el. A Pécsi Tudományegyetemet leszámítva, amely a megszokott ütemben növelte jelentkezői létszámát, a többi négy intézmény kiemelkedő jelentkezői létszámnövekedést ért el.
Az ELTE, amely hosszú évek óta vezeti az intézményi ranglistát, idén részben meghirdetett mesterképzéseinek köszönhetően 41, 9 százalékkal növelte jelentkezői létszámát, amellyel még inkább bebiztosította magát az intézmények között hirdetett verseny dobogójának legfelső fokán.
A következő a Szegedi Tudományegyetem, amely az ELTE-nél is magasabb, 46,3 százalékos jelentkezői létszámnövekedést produkált, és ezzel nem csak a második helyet szerezte meg, de az ELTE mellett az egyedüliként büszkélkedhet több mint 10 ezer jelentkezővel.
Ezeket követi a sorban a Debreceni Egyetem, amely szintén az átlagot meghaladó mértékben, több mint 34 százalékkal növelte jelentkezőit. A Pécsi Tudományegyetem pedig két évvel ezelőtti második helyéről az átlagos mértékű növekedésével a biztos negyedik helyet szerezte meg magának az idei jelentkezések során.
Ezeket követi a Budapesti Corvinus Egyetem, amely 25 százalékos, átlag alatti növekedésével is megalapozta helyét az intézmények top tízes listájának középmezőnyébe. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem következik a sorban, amely idén 37 százalékkal növelte jelentkezői létszámát, így nem csak a hatodik helyet szerezte meg a listán, de majdnem utolérte a Corvinust.
Az első főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola a hetedik helyen áll, 28 százalékos bővülésével a legnépszerűbb főiskola, ráadásul az egyetlen, amely az első 10 intézmény között ékeskedhet.
Bár a Semmelweis Egyetem következne a sorban a nyolcadik helyen, meg kell említeni, hogy a Szent István Egyetem több éves létszámcsökkenése után, tavaly óta szépen törekszik felfelé a népszerűségi listán, és idén nemcsak, hogy 40 százalékos növekedést produkált, de a januári Tessedik Sámuel Főiskolával való integrációját figyelembe véve a 8. helyet foglalná el a rangsorban. Mivel azonban a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban még önálló intézményként szerepelt, az összesítésben is külön kezelték az adatokat.
Az intézmények 15-ös listáján a BGF-en kívül még két főiskola szerepel, a Budapesti Műszaki Főiskola, amely a műszaki oktatásban egyre nagyobb szerepet vállal a BME mögött, és 34 százalékos növekedésével a 12 helyen áll. A másik intézmény az egri Eszterházy Károly Főiskola, amely szép lassan helyezi rá magát a népszerű intézményeket jegyző térképre: tavaly került fel először a listára, idén pedig a 14. helyet foglalja el a győri Széchenyi István Egyetemet megelőzve.
A listán szereplő két eddig nem említett intézmény, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem a 9. és a 13. helyen áll.
Alapszakos összehasonlítás
A mesterképzések nélkül vizsgált jelentkezői létszámváltozások nagyságrendileg nem, de részleteiben némiképp átalakítják az intézményi rangsort.
Itt az ELTE után rögtön a BME következik, ez vélhetően a műszaki képzési terület népszerűség-növekedésének tulajdonítható, majd a Debreceni Egyetem áll a harmadik helyen, és csak azt követi a Szegedi Tudományegyetem. Itt kiugróan magas jelentkezői létszámnövekedés a Miskolci Egyetem, a Szent István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esetében figyelhető meg, ezek azok az intézmények, amelyek több mint 32 százalékkal tudták növelni az egységes, osztatlan, illetve alapszakra felvételizők jelentkezői számát. Ennek köszönhetően a tavalyi rangsorhoz képes ilyen összehasonlításban a szegedi és miskolci intézmény egy-egy helyet javított, a szegedi 4., a miskolci 9. lett, a Szent István Egyetem két helyet javítva a 13-ról a 11. helyre került, míg a Pázmány először került fel a listára, ráadásul az első nem állami intézmény a 15-ös toplistán.