A mobilitás kérdésében a legfontosabb stratégia, hogy nyelveket kell beszélni, az oktatóknak és a hallgatóknak egyaránt - hangzott el a konferencián.
Az Európai Egyetemi Szövetség felmérése is azt bizonyítja, hogy a bolognai folyamat, illetve az azzal kapcsolatos kérdéskör, többek között a minőségbiztosítás, az irányítás, a demográfiai változások foglalkoztatják a felsőoktatás irányítóit Európában - nyitotta meg szavaival a műhelykonferenciát Mészáros Tamás, a BCE rektora. A kérdések megválaszolására, a közös gondolkodásra többek között ez a konferencia is kitűnő alkalmat kínál - hangsúlyozta.
A Globális verseny és intézményi megfelelés címmel tartott előadásában Török Ádám, a Pannon Egyetem oktatója úgy fogalmazott, hogy az Európai Felsőoktatási Térség globális versenyképességének növelése iránti igény, valamint a túl ambiciózus célok tarthatatlansága közötti ellentmondás jellemezte az elmúlt fél évtized szakmai vitáit. Elmondta: szilárd tényekre támaszkodva van értelme pozícionálni Magyarországot, illetve a magyar egyetemeket. A globális versenyre leginkább a kutató egyetemek érdemesek, és ezt az egyetemi rangsorok is mutatják - fogalmazott előadásában. Hozzátette: A nemzetközi egyetemi rangsorok minden hibájuk ellenére azt jelzik, hogy Magyarország jelenleg egyetlen globálisan versenyképes egyetemmel sem rendelkezik.
Náray-Szabó Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatójának meglátása szerint eltérőek az álláspontok azzal kapcsolatban, hogy mit értünk versenyképesség alatt a felsőoktatásban. Elmondta: azt a felsőoktatási intézményt tekinthetjük versenyképesnek, amely rövid és hosszútávon egyaránt jó állásokat biztosít az ott végzett diplomásoknak a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon. Ez a cél a közvetlen anyagi termelésben, igazgatásban és a legtöbb szolgáltatásban résztvevők számára a gyakorlati ismereteke és készségek átadása mellett, a stratégiai ágazatokban pedig az alapismeretek elsajátítása mellett a kutatás művelése révén valósítható meg - tette hozzá.
A nemzetközi versenyképesség egyik korlátozó eleme Rédei Mária, az ELTE oktatója szerint a nyelvi diverzitás. A mobilitás regionális kérdései kapcsán elmondta, hogy alulról történő kezdeményezés, a helyi szerepelők bevonása képes olyan helyzetet teremteni, ami központi támogatás nélkül is hatékony tud működni. Megjegyezte azonban, hogy a földrajzi értelemben bővülő szabad áramlási tér a jövőben még további kihívásokkal fog jelentkezni. A mobilitás magyar helyzetét ábrázolva elmondta: az Erasmus programban kiutazó hallgatók 80 százaléka olyan volt, aki a családjából elsőként folytatott külföldi tanulmányokat.
Berács József, a BCE egyetemi tanára szerint azzal, hogy a magyar felsőoktatás vonzó áruvá válik a külföldi hallgatók számára, egyaránt fellendül a gazdaság is, hiszen jelenleg 18 ezer külföldi tanul Magyarországon, ami 36 milliárd forintos bevételt jelent. Hozzátette: célként kell megfogalmazni, hogy a külföldi hallgatók száma 2020-ra negyven-hatvan ezer fő legyen.
A konferencia második szekcióját Keszei Ernő, az ELTE tudományos rektorhelyettese kezdte előadásával, aki a bolognai folyamat kapcsán úgy fogalmazott, hogy az európai célok összhangban vannak a magyar felsőoktatás reformjának céljaival. A jelenlegi kormányzat célul tűzte ki a vidéki intézmények, mint regionális intellektuális központok megőrzését. Fontos azonban, hogy ezek a regionális intellektuális központok a régióban felmerülő felsőoktatási igényeket elégítsék ki - tette hozzá.
A felsőfokú szakképzés fontosságát emelte ki előadásában Danyi József, a Kecskeméti Főiskola rektora, aki elmondta: valamennyi tudományterületen szükség van a gyakorlatias ismeretekre, illetve az ismeretnek a gyakorlatban való alkalmazására. Hozzátette: a főiskola egy nagyvállalattal kötött együttműködési megállapodást, amelyben kölcsönösen segítik egymást, a képzés és a termelés területén egyaránt, ami az egyik legjobb út a versenyképesség felé. Egyetértett ezzel Rechnitzer János, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese is, aki szerint napjainkra már hazánkban is egyértelművé vált, hogy célszerű összehangolni, összekapcsolni az intézményi stratégiát és az adott település és régió fejlesztési elképzelésit.
A hallgatói mobilitás, a nemzetközi tapasztalat a versenyképes és hasznosítható tudás egyik kulcsa - hangzott el mindkét szekció során.
(www.edupress.hu)