A történelem átírására irányuló magyarországi és nemzetközi törekvéseket vetette egybe összehasonlító elemzésében a Financial Times.
A londoni gazdasági napilap vezető politikai szemleírója, Gideon Rachman a "Hogyan vezethetnek háborúkhoz a történelemkönyvek" című írásában megállapítja, hogy "ha a politikusok elkezdik átírni a múltat, félni kell a jövőtől".
Januárban Vlagyimir Putyin orosz államfő elnökölt egy értekezleten, amelynek célja az egységesített iskolai történelemkönyv kidolgozása volt. Putyin "ideológiai hulladéknak" minősített számos jelenlegi történelemkönyvet, amelyek szerinte befeketítik a szovjet nép szerepét a fasizmus elleni küzdelemben, és nem szereti azt sem, ha azt mondják, hogy a Szovjetunió 1945-ben megszállta a kelet-európai országokat. A orosz elnök azt a történelmi nézetet részesíti előnyben, amely szerint a Szovjetunió a fasizmustól mentette meg ezeket az országokat.
Ironikus módon Putyin Oroszországa jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal, az egykori szovjet tömb azon országával, amelyet jogosan érhet a vád, hogy "veszélyesen kétértelmű" módon áll hozzá a szélsőjobb történetéhez. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a jelek szerint ösztönzi Horthy Miklósnak, Magyarország egykori autoriter, antiszemita vezetőjének rehabilitációját. Országszerte több Horthy-szobrot emeltek, Budapesten emléktáblája is van, és erőfeszítések történnek az iskolai történelemkönyvek átírására, annak érdekében, hogy "hazafiasabb" alaphangot kapjanak - olvasható a Financial Times írásában.
A szerző szerint - csakúgy, mint Oroszország esetében - Magyarország szomszédainak is van okuk az aggodalomra a történelmi revizionizmus e járványa miatt. Horthyt egyebek mellett azért kedvelik a magyarországi jobbosok, mert a kormányzó hitt "Nagy-Magyarországban", amely egy nap visszaszerzi elvesztett területeit. Ez a modernkori magyar nacionalistáknak is szívügyük - írta a brit lap.