A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat, valamint megerősítették a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségüket - közölte a NATO-főtitkár Hágában szerdán.
A tagországok állam-, illetve kormányfőinek találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte hangsúlyozta: a kötelezettségvállalást a szövetségesek a súlyos biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, különösen az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésre és a terrorizmus veszélyére való tekintettel fogadták el.
A szövetségesek vállalták, hogy 2035-ig évente GDP-jük öt százalékát alapvető védelmi és biztonsággal kapcsolatos kiadásokba fektetik, hogy
Rutte kifejtette: az ötszázalékos kötelezettségvállalás a védelmi beruházások két alapvető kategóriáját foglalja magában.
A tagországok 2035-ig évente GDP-jük legalább 3,5 százalékát különítik el alapvető védelmi szükségletek fedezésére, valamint a NATO képességcéljainak teljesítésére, ami a védelmi képességek megerősítését, fegyverrendszerek, katonai képességek beszerzését, fejlesztését jelenti.
A szövetségesek emellett évente GDP-jük legfeljebb 1,5 százalékát fordítják egyebek között a kiemelt katonai és polgári infrastruktúrák védelmére, a felkészültség és az ellenálló képesség biztosítására, valamint a védelmi ipari bázis megerősítésére - magyarázta.
A kötelezettségvállalással a tagállamok célja az elrettentés fokozása volt, miközben lefektették az alapjait egy erősebb, igazságosabb és ellenállóbb NATO-nak.
- fogalmazott a főtitkár.
Szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök "nem lehet valami boldog" a csúcstalálkozó eredményét illetően, mert a meghozott döntések sokkal erősebbé teszik a NATO-t. Emellett a döntések igazságosabb szövetséggé is teszik, amelyben Európa és Kanada fokozza a felelősségvállalást, és méltányos részt vállal a közös biztonság szavatolásában - tette hozzá.
Megerősítette: Donald Trump amerikai elnök a csúcsértekezleten világosan fogalmazott: Amerika elkötelezett a NATO mellett. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy elvárja az európai szövetségesektől és Kanadától, hogy folytassák a védelmi kiadások növelése érdekében megkezdett munkát - hívta fel a figyelmet.
A NATO-főtitkár közölte továbbá, hogy a tagországok megerősítették közös elkötelezettségüket a transzatlanti védelmi ipari együttműködés gyors bővítése, valamint "a feltörekvő technológiák és az innováció szellemének kihasználása" iránt a kollektív biztonság előmozdítása érdekében.
- fogalmazott.
Elmondta, a NATO-tagok megerősítették egyéni kötelezettségvállalásaikat Ukrajna támogatása mellett, és ezek - mint mondta - hozzájárulnak a NATO erőfeszítéseihez, figyelembe véve az ukrán védelemhez és védelmi iparhoz nyújtott közvetlen hozzájárulásokat.
"Egyértelmű üzenetünk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nép számára, hogy Ukrajna továbbra is élvezi támogatásunkat, beleértve az idei évre eddig felajánlott több mint 35 milliárd eurót" - fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a NATO célja, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot a tartós béke érdekében, valamint az, hogy elriassza az orosz elnököt attól, hogy hasonló támadást indítson a jövőben.
- tette hozzá.
Az izraeli-iráni konfliktussal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva fontosnak nevezte annak biztosítását, hogy Irán sose legyen képes nukleáris fegyver előállítására. Az Egyesült Államoknak Irán nukleáris képességeinek megsemmisítésével járó beavatkozása igazolt volt. Donald Trump az erő, valamint a béke embere, ahogyan ez Irán esetében látható volt - fogalmazott a NATO-főtitkár.