Kilátástalannak tűnik, hogy Magyarország a jövőre lejáró határidőre teljesítse az Európai Unió helyreállítási alapjában elérhető több mint négyezermilliárd forintnyi forrás lehívásának feltételeit. Ennek ellenére folyamatosan költi a kormány az innen származó pénzeket a költségvetés terhére.
Bölcsődei nevelés fejlesztése címmel jelent meg még 2021 novemberében pályázati felhívás a kormány honlapján. A támogatás keretösszege 49,5 milliárd forint volt, és helyi, illetve nemzetiségi önkormányzatok (háromezer fős lakosságszám felett), valamint egyházak adhattak be pályázatot. A program igen népszerűnek és sikeresnek bizonyult – többtucatnyian jelentkeztek, és mint az érintetteknek küldött kérdéseinkre adott válaszokból kiderült, a legtöbben sikerrel el is nyerték az igényelt támogatást (erről lásd keretes írásunkat). Ráadásul a nyertes településeket látva még csak azt sem állíthatjuk, hogy politikai alapon diszkrimináltak volna a pályázatok elbírálói a kormánypárti vagy ellenzéki vezetésű települések között.
A bölcsődei pályázattal tehát látszólag minden a legnagyobb rendben, kivéve egyetlen apróságot, nevezetesen, hogy a kormány által megjelölt forrás egyelőre nem létezik, vagy – kötekedőknek – létezik ugyan, de még nem elérhető, és minden jel szerint soha nem is válik azzá a magyar kormány számára. A Bölcsődei nevelés fejlesztése című pályázati kiírás ugyanis az RRF 1.1.2-2021 jelű kódot viseli, amiből világosan látszik, hogy a kormány az uniós bikkfanyelven Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (angolul: Recovery and Resilience Facility, RRF) terhére folyósítaná a pénzt.
Ki a kátyúból
Több cikkünkben foglalkoztunk az RRF-fel. Röviden ez az a közös uniós pénzalap, amelyet még a koronavírus-járvány idején hozott létre a 27 tagállam annak érdekében, hogy meggyorsítsa a kilábalást a pandémia okozta gazdasági krízisből. Az RRF-ből Magyarországnak 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd eurónyi kölcsön járna – ez összesen 10,4 milliárd euró, ezért írtuk, hogy a mai, négyszáz forint körüli euróárfolyammal számolva négyezermilliárd forint. (A kormány kezdetben nem kérte a kölcsönt, pedig a kamata sokkal kedvezőbb lenne például az azóta felvett kínai hitelekénél, amelyeknek az árát el sem árulta a kabinet.)
Bölcsődeépítési kifizetések
Emőd: 137,79 millió forint, teljes mértékben kifizetve.
Békéscsaba: 1,251 milliárd forint, a kivitelezési közbeszerzés zajlik, a kifizetés ezután történik meg.
Komló: 419 millió forint elnyert támogatás, 24,8 millió forint előlegkifizetés.
Hort: 351 millió forint elnyert támogatás, ennek kilenc százaléka előleg, amit kifizettek.
Az RRF-nek azonban – mint minden más uniós forrásnak – vannak meghatározott feltételei. Magyarországnak – és ebben egyedülállók vagyunk az EU-ban – először is le kellene zárnia a jogállami problémák miatt korábban indított úgynevezett kondicionalitási eljárást, ehhez pedig 21 fontos vállalást teljesítenie. Ezek között korrupcióellenes intézkedésektől kezdve olyanok vannak, mint a közérdekű alapítványokba kiszervezett egyetemek ügye. Egyelőre semmi jele nincs annak, hogy bármilyen pozitív változás lenne ebben.
Homályban
Ráadásul még az sem teljesen világos, hogy állunk pontosan ebből a szempontból, emiatt öt magyar civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a Transparency International, a Társaság a Szabadságjogokért és a K-Monitor jelentést készített arról, hol tart a kormány által önként vállalt célkitűzések teljesítése. A Jelen online lapnak adott interjúban Léderer András, a Helsinki Bizottság főmunkatársa azt mondta: azért kényszerültek erre, mert nincs kormányzati tájékoztatás a témában. Szerinte „a magyar kormány le se jelentette (az Európai Bizottságnak – a szerk.), hogy bármit csinált volna az elmúlt egy évben”.
Ehhez kapcsolódóan: Ketyeg az óra Magyarországnak a helyreállítási források felhasználásánál
A határidő vészesen fogy, gyakorlatilag ki is futottunk belőle. Az RRF ugyanúgy működik, mint bármely más uniós támogatás: a kormánynak – a jóváhagyott célok mentén – pályázatokat kell kiírnia, ezeket (elő)finanszíroznia, majd a már megvalósult beruházásokról kiküldheti a számlákat Brüsszelbe; ha az uniós hatóságok is mindent rendben találnak, utólag megkapja a pénzt. A számlák beadásának végső határideje 2026. augusztus 31., ami vészesen közel van ahhoz képest, hogy 2021 óta nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal, és az utóbbi időben erre már mintha szándék is egyre kevesebb mutatkozna a magyar kormány részéről (bár az Európai Bizottságot vádolja azzal, hogy folyamatosan újabb és újabb politikai feltételekkel áll elő).
Ehhez képest viszont a pályázatok élnek, nemcsak tíz- – mint a már említett bölcsődeépítés esetében –, hanem százmilliárdos nagyságrendben is. A közoktatásban tanulók és a pedagógusok ellátására informatikai eszközökkel például szintén az RRF terhére futtatott pályázatot a kormány 2021–2022-ben (éppen a választások előtt), ennek keretösszege 201 milliárd forint volt. Ezeken túl még számos hasonló pályázat fut, futott, ki is fizették a nemzeti költségvetés terhére. Ha ezt nem kapjuk vissza Brüsszelből, csak a hiány növeléséhez járulnak hozzá még akkor is, ha egyébként a cél, amelyre fordították, hasznos és indokolt.
Forrás:szabadeuropa.hu