2002 és 2010 között összességében a jegybanknak nem keletkezett realizált vesztesége

Pénzügyek - 2011-04-05
2002 és 2010 között összességében a jegybanknak nem keletkezett realizált vesztesége. Az egyes évek veszteségeire az előző évek nyereségéből képződő eredménytartalék fedezetet nyújtott. Az MNB működési költségei a vizsgált időszakban reálértéken közel 40 százalékkal csökkentek.

Mindezek mellett 2002-2003-ban az árfolyamsáv-szélesítést követő jelentős forint felértékelődés miatt a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékain jelentős nem realizált veszteséget szenvedett el, ezért az államnak a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő összeggel kellett feltöltenie a jegybank tartalékait. Ezek a főbb megállapításai az illetékes parlamenti albizottság részére készített jegybanki tájékoztatónak.

 

A Magyar Nemzeti Bank összefoglalót készített a jegybank és az államadósság kapcsolatáról a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság számára. A tájékoztató megállapítja, hogy 2002 és 2010 között a jegybank összességében nem volt veszteséges, az egyes évek veszteségeire az előző évek nyereségéből képződött eredménytartalék fedezetet nyújtott. Így az MNB tevékenysége ebben az időszakban nem terhelte a költségvetést. Fontos hangsúlyozni, hogy a jegybank gazdálkodását tükröző működési költségek 2010-ben nominálisan is kismértékben elmaradtak a 2002-es szinttől, míg reálértéken közel 40%-kal csökkentek.

 

 

 

A jegybank biztonságos működéséhez azonban az is szükséges, hogy a pusztán a devizaárfolyamok és hozamok változásából fakadó átértékelések (más szóval: a nem realizált veszteségek) átmenetileg se csökkentsék az MNB saját tőkéjét. Ennek érdekében és a jegybanktörvénnyel összhangban az állam a GDP 2,1 százalékának megfelelő költségvetési térítést juttatott a jegybanknak a 2002-2010-es időszakban. Ennek döntő része (mintegy 90 százaléka) a 2002-2003-as időszakhoz köthető, ami a forint árfolyamsávjának kiszélesítését követő jelentős mértékű forinterősödésre vezethető vissza.

 

 

 

Fontos hangsúlyozni azonban azt is, hogy az MNB - a többi jegybankhoz hasonlóan - nem profitorientált szervezet, eredményének és mérlegének alakulását elsősorban a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok (kamatszint, árfolyam) határozzák meg.

 

 

 

Mivel az államadósság növekedésének fő tényezője a magas államháztartási hiány, ezért a jegybank folyamatosan figyelmeztetett ennek veszélyeire. Az elmúlt évtizedben a jegybank minden lehetséges fórumot és eszközt megragadott a költségvetési hiánnyal és államadóssággal kapcsolatos kockázatok bemutatására.

 

 

 

MAGYAR NEMZETI BANK

 

Kommunikáció