A pénzügyi válság egyik – nem feltétlenül bekövetkező, de valószínű – hosszú távú következménye lesz Európa gyorsuló gazdasági hanyatlása, áll a Financial Times napokban közölt elemzésében, amely szerint a kelet-európai EU-tagállamok a könnyítést célzó szakértői javaslatok ellenére sem számíthatnak az euróövezeti csatlakozási feltételek rugalmasabbá tételére.
A londoni gazdasági-politikai napilap szerint az európai hanyatlás alatt az életszínvonal várható hanyatlását értik. A pénzügyi válság miatt az egész észak-atlanti térségben csökkent a potenciális növekedési ütem, az Egyesült Államok és Európa egyaránt kiigazítási időszakon megy át, amelynek során alacsonyabb lesz a növekedés.
Először Amerika fog kilábalni: gazdasága dinamikusabb, makrogazdasági politikája összefogottabb, és „az EU-val ellentétben” valós belső piaca van, amely nem készül felbomlani.
A Financial Times idéz a tekintélyes brüsszeli elemző központ, a Bruegel minapi javaslatcsomagjából. Ebben egyebek mellett az állt, hogy szakítani kellene az euróövezet stabilitási és növekedési paktumának „mechanikus, jogászkodó” értelmezésével, és az, hogy az euróövezet makrogazdaság-politikáját jobban össze kell hangolni, különösen a válságkezelésben és a válság utáni helyzet kezelésében.
A Bruegel-jelentés javasolja a közép- és kelet-európai országok euróövezeti csatlakozásának felgyorsítását is, kiemelve: az inflációs kritériumot jelenleg mindenki teljesíti, az államháztartási deficitelőírást azonban senki. A feltételrendszer bürokratikus alkalmazása „nem érett módja” az euróövezeti bővítés kezelésének, idézi a londoni napilap a brüsszeli javaslatcsomagot, amelyben szerepel az is, hogy az euróövezetnek lépéseket kellene tennie a közös külső képviselet megteremtése felé.