A homlokzat, vagyis a költségvetés külsőképe látszólag rendben van, de belül néhány tartóoszlop kivételével már teljes a káosz.
Számos bizonytalansági tényező van, elsősorban a növekedés 3%-os mértéke, amit a szakértők nem támasztanak alá. Ahogyan egyre többet lehet tudni a kormány elképzeléseiről, jelentősen romlanak a jövő évi növekedés feltételei.
Ha továbbra sem sikerül gyorsítani a növekedést, ez alapjaiban kérdőjelezi meg a Fidesz-KDNP által korábban hangoztatott célokat: a legsúlyosabb probléma: nem lesz több munkahely, nem javul a foglalkoztatottság.
Kérdéses a jövő évi 3,5 százalékos infláció is. Ezt leginkább a válságadók veszélyeztetik, a bevezetett adók egyre nagyobb részét áthárítják a fogyasztókra. Ezzel a Fidesz-KDNP kormány nem számol. És azzal sem, ha nő az inflációs nyomás, a Magyar Nemzeti Bank kényszerhelyzetbe kerül. Jelenleg is a régióban a legmagasabb az alapkamat (5,25 %). Ha ez így megy tovább, akkor az MNB rákényszerülhet a kamatemelésre, ami rontja a növekedési feltételeket.
Ha a növekedés lassúbb, a foglalkoztatottság nem bővül, az infláció magasabb, akkor nem növekszik a lakosság fogyasztása sem. Ráadásul az adócsökkentés az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, nyugdíjasokat, munkanélkülieket, vagyis a lakosság többségét nem érinti, viszont a magasabb infláció rontja helyzetüket láthatatlan adóként.
A kormány maga sem bízik a gazdasági fellendülésben. Az elmúlt 20 évben először 2009-ben volt pozitív a külkereskedelmi mérleg, a jelenlegi javaslat szerint ez azonban ismét negatívba fordul. Önleleplező, hogy a 2010-es 30,6 milliárd forinthoz képest 2011-re 22,9 milliárd értékben van tervezve állami cégektől származó osztalékbevétel, pedig a 2010-es osztalékbevétel a gazdasági válsággal leginkább érintett 2009-es üzleti év eredménye alapján keletkezik.
A költségvetés bevételei ráadásul bizonytalanok és igazságtalanok.
A kis és a közepes keresetűeket a személyi jövedelemadó igazságtalansága hozza előnytelen helyzetbe. Nem azt kérjük számon, hogy nincs nagyarányú adócsökkentés. Az MSZP megtette tavaly, ezért az idén a tavalyihoz képest a nettó átlagkeresetek 8,5%-al nőttek, vagyis 10-11000 forinttal vitt haza többet a munkavállaló, mert csökkentettük az adót. Azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy csak és kizárólag a magas keresetűek esetében van adócsökkentés.
Kevesek adócsökkentését sokak tehernövekedése fogja kompenzálni az elkövetkezendő 2-3 évben. Érzékelhető és kézzelfogható tehernövekedés lesz akkor is, ha azt közvetlenül nem is az adózáson keresztül fogják érzékelni az emberek. De meg fog jelenni az élelmiszerárakban, a ruházati cikkek áraiban, vagy az üzemanyagárakban.
A MSZP arra tett javaslatot, hogy az adók csökkentése igazságos legyen, és a munkahelyteremtést szolgálja.
Ezért azt javasoltuk, hogy
• a munkajövedelmek után 5 millió forintig 16%-al, a fölötti rész után 32%-al adózzanak, ami igazságos teherviselést jelent;
• ne csökkenjen az alacsony és közepes keresetűek jövedelme, az adójóváírás összegének és határának csökkentése miatt, hanem maradjon az idei szinten;
• maradjon különbség a munkajövedelmek és a nem munkából származó jövedelmek között, utóbbiak maradjanak az idei szinten;
• a kisebb keresetű munkavállalóknak az állam támogatásként a maximálisan igénybe vehető mértékig egészítse ki a jogosult részére járó kedvezményt ( visszatérítendő adó”);
• annak érdekében, hogy a kiskeresetű gyermekes családok is igénybe vehessék a támogatás maximális összegét, javasoljuk, hogy havi 635 ezer Ft-os jövedelem felett fokozatosan csökkenjen az igénybe vehető családi kedvezmény mértéke;
• az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját 18%-ról 5%-ra csökkentsük, annak az áremelkedésnek kompenzálására, amit a Fidesz-KDNP különadója okoz a szegényebbek esetében.
Ráadásul nemcsak igazságtalan, hogy a magas jövedelműeknek kedvező adókkal számolnak, hanem ezzel komoly bevétel-csökkenést okoznak a költségvetésben. Nem a 3%-os hiánycél tartása miatt történik a magánnyugdíj pénztári tagok betétjeinek államosítása, hanem a magas jövedelműeknek adott igazságtalan adócsökkentés és a csak nekik szóló munkáltatói járulék eltörlése miatt.
A Fidesz-KDNP nagy hangon ígérgette a járulékcsökkentést korában, most emelni akarja 10%-ra a nyugdíjjárulékot. Ennek semmi köze a nők 40 év szolgálati idő szerinti nyugdíjba vonulásához. Ahhoz van köze, hogy a költségvetés tervezetének egy elrejtett eleme úgy értelmezhető: 635000 forint havi fizetés fölött a munkaadó nem fizet nyugdíj és egészségügyi járulékot. Vagyis 170 milliárd forint hiányzik a költségvetésből! Ezt kell pótolni. A kiskeresetűek fizetik a magas fizetés árát!
Az adó és költségvetési törvény semmilyen módon nem ösztönzi a növekedést és ezen keresztül a munkahelyteremtést. Vagyis nem ösztönzi azt, hogy minél több embernek legyen munkája.
A benyújtott költségvetés a szemfényvesztés költségvetése, felelőtlen zsonglőrködés az államkasszával: a következő 2-3 év látszatkormányzásának fedezetét egyszeri tételekkel teremti meg, előre elkölti a mai aktív járulékfizetők nyugdíját. Az állam kiadásai viszont a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket szolgálnak és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit, ráadásul nem ad számot arról a költségvetés, hogy a különadókból befolyó pénzt mire költi.
Elfogadhatatlan a közszolgáltatásokban dolgozók elbocsátása, bérének és juttatásainak befagyasztása. A 30 ezres leépítés gyakorlatilag ugyanennyi elbocsátást jelent, mert aki tehette az idén elment nyugdíjba. Nem béremelés az, ha az elbocsátások terhére esetleg bért emelnek. Hol van az idén a 13. havi bér helyett fizetett bérpótlék? Hol van a 13. havi bér, amit ígértek? Az alacsony és közepes keresetűek jövedelme még ott is csökken, ahol lesz gyermek adókedvezmény.
Ígéreteik ellenére nem növelik a közszolgáltatások az önkormányzatok feladatainak fedezetét. Gyakorlatilag megszüntetik az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkormányzatok támogatását. Valószínűleg ugyanolyan tisztogatásra készülnek az önkormányzatokban, mint a központi államigazgatásban. Ezt készíthetik elő Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán törvényjavaslataival: indoklás nélkül el lehessen bocsátani az önkormányzati hivatalok munkavállalóit is, megszüntetnék a közalkalmazotti körben a kinevezett vezetői rendszert. Több területen csökken a normatív hozzájárulások száma. A normatívák változatlanok maradtak, azaz a reálérték mindenütt csökken.
Kritikus terület az egészségügy. Itt a Fidesz-KDNP ellenzékben mindent megtett, hogy megakadályozza a rendszer fenntartható pályára állítását. Mindenesetre a jövő évi költségvetés az egészségügyben csupán szinten tartást biztosít. Legalább is nominálisan. GDP arányosan jelentős az egészségügy térvesztése, 4,57-ről 4,41%-ra.
A benyújtott javaslat ismét megmutatja, hogy a kormány az egyszerű embert cserbenhagyja.
A magas jövedelműeknek hatalmas adócsökkentést biztosít, eltörli a luxusadókat, ugyanakkor panelfelújításra az eddiginek még az egyharmadát sem kívánja fordítani, a lakásépítés támogatása 21 Mrd-dal csökken.
Csökken a jóléti funkciókra szánt források nagysága, valamint GDP arányos mértékük is. Kevesebb jut majd az anyasági ellátásokra, a családoknak a gyermekek után járó támogatásokra, a munkanélküli ellátásokra, a szociális intézmények támogatására.
Csökken a szociális normatívák értéke, egy forinttal sem emelik az állami támogatás mértékét egyetlen szolgáltatásnál sem,¬ a bölcsődétől az idősotthonig, így (a 3,5%-os tervezett infláció miatt) reálértékében jövőre tovább csökkennek a támogatások, a normatívák.
Emelik¬ a gyermekétkeztetés díját a bölcsődébe, óvodában, iskolában emelkedni fognak a szülők által fizetett térítési díjak. Így tehát a gyermekes családok terhei növekednek. Azok, akiknek nincs az adó-alapkedvezmény érvényesítéséhez elegendő jövedelmük, kénytelenek viselni a növekvő terheket.
A nyugdíjakat csak 3,8%-kal emelik, ami magas infláció mellett értékvesztést jelent. A nyugdíjminimum emeléséről semmit nem tudni.
A kiadásokat tekintve is ez minden idők legfelelőtlenebb költségvetése, hiszen általános tartalék nem is szerepel a javaslatban. A nem várt kiadásokra az eddigi években kellő biztonsággal rendelkezésre álló forrásokat a kormány most előre el akarja költeni. A sokszor hangoztatott takarékos kormányzás” jegyében az állam épp saját működési funkcióira kíván az eddiginél többet költeni, a jóléti funkciókra pedig kevesebbet. Az ország fényképezésére” azonban jut pénz bőven, a költségvetési törvényjavaslat két helyen is tartalmazza: állami vagyon felmérése címen szerepel egyszer 3 milliárd forint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások között, valamint ugyanez a Nemzeti Földalap kiadásaként 1,5 milliárd értéken.
A költségvetés nem tartalmaz érdemi fedezetet a már előkészített, egyes esetekben meg is kezdett infrastruktúra-fejlesztések folytatásához: mi lesz az M3 autópálya folytatásával, a 4. sz. főút fejlesztésével, az M4, M44 autópálya építésével, az M60 pécsi elkerülővel? Jövőre még több kátyú, és drágább autópálya-matrica várható.
Ez nem költségvetés, hanem bűvészkedés a számokkal.
Kiadó: MSZP
OS