A szír elnök tudhatott a közelgő izraeli légicsapásról, de nem szólt róla Iránnak

Több jele is van annak, hogy Szíria elnöke tudott vagy tudhatott Izrael szándékáról, hogy likvidálni akarja az iráni Gárda külföldi alakulatainak főparancsnokát április elején. Az akcióval a szervezet vezérkarát gyakorlatilag lefejezték.

Aszád hátba döfte Khameneit és Iránt?

Ezt senki nem mondja ki egyenesen, de érzékeltetik. Az al-Dzsazíra katari hírközpontmár korábban kétkulacsos, kétarcú politikusként jellemzi a szír vezetőt, aki ugyan szavakban ostorozza Izraelt, de nem tesz konkrét lépéseket a "cionisták" ellen, és kivonja magát a gázai Hamász megsegítéséből.

Sorolják, hogy az elmúlt években gyanús módon megszaporodtak az iráni parancsokok, milíciavezetők, tudományos szakértők elleni merényletek Szíriában, de ezek egyikét sem sikerült kinyomozni. A megszokott pótcselekvés ilyenkor az, hogy Izraelre mutatnak, de nem említik a lehetséges helyi "tippadókat".

Irán már korábban gyanította, hogy az elmúlt években szíriai "tényezők" is szerepet játszhattak az országban tartózkodó IRGC (Iráni Forradalmi Gárda) személyzete elleni merényletekben. 18 olyan parancsnokról van szó, akiket rövid időkereten belül gyilkoltak meg Szíriában, noha mélyen konspirált módon voltak ott. Gyakran egyszerű üzletembernek vagy rokonlátogatónak álcázták magukat és magánlakásokon tanácskoztak, mégis elérte őket egy támadás.

Április előtt a legfájóbb veszteség az IRGC egyik vezető katonai parancsnokának, Razi Muszavinak a halála volt Szíriában, 2023 decemberében. A két kormány előbb közös nyomozást indított a biztonsági rések felkutatására, de egy adott ponton Irán megtorpant, és a Hezbollahhal karöltve saját vizsgálatba kezdett: aggódtak, hogy a szíriai hírszerzés vakvágányra vezeti a nyomozást.

Irán exkluzív vizsgálata arra jutott, hogy a merénylethez vezető biztonsági hézagok magas szintű politikai fedezet alatt keletkeztek, és kizárt dolog, hogy Bassár el-Aszád szíriai elnök és mindentudó családtagjai ne tudjanak róluk semmit.

A gyanú szerint Muszavi tartózkodási helyéről kizárólag az iráni és szíriai titkosszolgálat tudott. A parancsnok tervezett programját váratlan szóbeli utasítással megváltoztatták, de Izrael mégis 30 percen belül rátalált az új helyszínre. Ez hogy lehetséges anélkül, hogy valaki informálta volna őket?

Egy disszidens szíriai kém szerint Teherán gyanúját fokozta, hogy az országban meggyilkolt Hezbollah munkatársak mindegyike szoros kapcsolatban állt a szíriai biztonsági szolgálatokkal, megölésük pedig csakis bennfentes és valós idejű információk kiszivárogtatásával volt lehetséges.

Szíria tradicionálisan szunnita muszlim népességű ország (74%), míg a síiták csak 12 százalékot tesznek ki. Mellettük még drúz, kurd, jazidi és keresztény népcsoportok élnek az országban, és ezek egyike sem Irán barátja. Az iráni katonák és tisztek gyakran egy barátságtalan információs közegben próbálják a teheráni papok világhódító akcióit nyélbe ütni.

Ez a képlet ráillik az áprilisi merényletre is. Máig ismeretlen okból a hét iráni főtisztet előbb a konzulátuson látták vendégül egyeztetésre, majd valaki - de nem tudni, hogy ki- rábeszélte őket, hogy sétáljanak át a melléképületbe. Ezután 22 perccel érkezett az izraeli rakéta, telibe találva az új helyszínt.

A végzetes séta

Árulkodó vagy gyanakvásra okot adó jel az is, hogy a légicsapás után Szíria nem tett fenyegető vagy megtorló lépéseket Izrael ellen, hanem a megszokott propaganda szintjén tiltakozott. A kormány elkerülte a viharba való belesodródást azzal, hogy jogi értelemben a csapás egy másik ország diplomáciai képviselete ellen irányult, azaz nem Szíriát támadták meg, hanem magát Iránt.

Damaszkusz végül nem is lett az eseménysorozat szereplője, és Iránnak kellett vállalnia a megtorló szerepét, történelme során először és sikertelenül.

Ezt Khamenei ajatollah iráni vallási vezető a minap azzal indokolta, hogy nem is az a lényeg, hogy hány rakétát fogtak el és hány talált célba, hanem az, hogy Irán bemutatta készségét és bátorságát egy ellencsapásra.

Forrás:

Euronews