Az Európai Unió elítéli a humanitárius dolgozók ellen elkövetett támadásokat, az életek mentése soha nem kerülhet mások életébe - írta Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztossal a nemzetközi humanitárius világnap alkalmából közösen kiadott szerdai sajtóközleményében.
A sajtóközleményben hangsúlyozzák: a segélymunkások nem lehetnek célpontok, az elkövetőket felelősségre kell vonni. "Sajnálatos módon 2020-ban 108 humanitárius dolgozó vesztette életét és 125-öt raboltak el, míg idén eddig 105 súlyos támadás érte a humanitárius munkásokat" - derül ki a közleményből. Felszólították továbbá a világ konfliktusaiban részt vevő feleket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot, és tartózkodjanak a segélymunkások és a civilek elleni támadásoktól.
Felhívták arra is a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás növelte a humanitárius szervezetek előtt álló kihívásokat: a finanszírozási hiány egyre nő, miközben a szükségletek egyre összetettebbé válnak. Ezzel egyidejűleg a segélyek eljuttatása egyre nehezebb és veszélyesebb - mutattak rá.
Az ENSZ becslései szerint 2021-ben hozzávetőleg 235 millió ember fog humanitárius segítségre szorulni, ami 40 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A rászorulók száma 2014 óta megháromszorozódott. Az erőszak miatt földönfutóvá vált emberek száma 2010 óta megduplázódott; 2020 végére elérte a 82,4 milliót.
Tavaly az EU csaknem 2,1 milliárd eurót mozgósított a világ több mint 80 országában zajló humanitárius segélyezési műveletekre - emlékeztetett az Európai Bizottság.
MTI