A HM Rehabilitációs Bizottság kezdeményezésére - a honvédelmi miniszter előterjesztésére -, a köztársasági elnök 2006. szeptember 15-i hatállyal eredeti rendfokozatát posztumusz helyreállította néhai Kisbarnaki Farkas Ferencnek. November 17-én, Gulyás József, az SZDSZ országgyűlési képviselője az alábbi kérdést nyújtotta be Szekeres Imre honvédelmi miniszternek:
Tisztelt Miniszter úr!
Értetlenül állok a hír előtt, miszerint a HM Rehabilitációs Bizottság kezdeményezésére - a honvédelmi miniszter előterjesztésére -, a köztársasági elnök 2006. szeptember 15-i hatállyal eredeti rendfokozatát posztumusz helyreállította néhai Kisbarnaki Farkas Ferencnek.”
E lépéssel a Magyar Köztársaság visszaadta Kisbarnaki Farkas Ferenc Szálasitól kapott, majd a második világháborút követően elvett vezérezredesi rangját.
A rehabilitált vezérezredes életútja - azon belül a nyilas puccs után vállalt szerepe - meggyőződésem szerint nem ad okot semmiféle elismerésre, ezért értetlenül állok az ön kezdeményezésére történt rehabilitáció előtt.
E lépéssel, Kisbarnaki Farkas Ferenc rehabilitálásával a nyilas rezsim és diktatúra egyik fontos, vezető személyének ad a Magyar Köztársaság felmentést. Nem látom okát annak, hogy miért kell rehabilitálni egy olyan embert, aki a német megszállás idején a vele tárgyaló német tiszteket támogatásáról biztosítja, a nyilas puccs idején a nemzetvezető” mellé áll, amiért is Szálasi soron kívül előlépteti vezérezredessé, abba a státuszba, melybe most az Ön javaslatára a köztársasági elnök visszahelyezte. Szeretném megtudni mi oka volt erre?
Meggyőződésem szerint e lépést nem alapozhatja meg a Rákosi korszak megkérdőjelezhető bíráskodási gyakorlata alatt 1950-ben, Kisbarnakival szemben hozott ítélet rendszerváltást követő megsemmisítése, mert a Szálasitól kapott rang visszaadása már nem a kommunista diktatúra ítéletéről szól, hanem elsősorban a Szálai diktatúra megítéléséről, és Kisbarnaki abban játszott közreműködői szerepéről.
A nemzeti múlt példaadó történelmi személyiségei között helye van a magyar katonai elit kiválóságainak. Kisbarnakit azonban én nem sorolnám közéjük! A rehabilitáció után nyilván lesznek olyanok - talán nem is kevesen -, akik késztetést éreznek majd, hogy ezen elit részeként emlegessék Kisbarnaki Farkas Ferencet, aki mégiscsak a nemzeti függetlenség maradékának elvesztése, a német megszállás, valamint a Szálasi kormány idején vállalt felelős szerepet elhelyezési kormánybiztosként, továbbá Magyarország háborús kiugrási kísérletében résztvevő katonatisztek perében Sopronkőhidán, ahol a bíróság elnökeként tevékenykedett.
Mindezek ismeretében a következő kérdést szeretném feltenni:
Szeretném megtudni mi oka volt arra, hogy kezdeményezze a rehabilitációt?
Várom Miniszter Úr megtisztelő válaszát.
Budapest, 2006. november 17.
Tisztelettel:
Gulyás József
SZDSZ