Közgazdász-vándorgyűlés - Segítheti az euró bevezetése a gazdasági felzárkózást a szakértők szerint

Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizonytalanná vált világgazdasági környezetben, a felgyorsult változások közepette költséges és veszélyes vállalkozás kimaradni az eurózónából, hiszen az olcsó pénz korszakának vége, a kamatok magasak, a magyar költségvetés hiánya is jelentős.

Véleménye szerint ilyen helyzetben a legjobb befektetés az euró bevezetése, hiszen ez biztosításnak tekinthető a komolyabb megrázkódtatások, a váratlan és kedvezőtlen gazdasági hatások ellen.

Magas infláció persze lehet az euróövezetben is, de a kiugróan magas szinteket segíthet elkerülni.

Az államtitkár az euróbevezetés magas lakossági támogatottságát is azzal magyarázta, hogy a stabilitást és a biztonságot az emberek Magyarországon fontos szempontnak tekintik.

Hangsúlyozta, hogy a bevezetés érdekében egyszerre kell összpontosítani a hiánycsökkentésre és a gazdasági növekedésre, különös tekintettel az államigazgatáson belüli működési kiadások mérséklésére. Az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika segíthet a magyar vállalatoknak abban, hogy biztonságosan tervezve növekedési pályára állhassanak, hozzájárulva a hosszú távú növekedéshez.

Barabás Gyula hozzátette, hogy a tervezett euróbevezetés kedvező hatásai a hozamszintek alakulásában már most is érvényesülnek, és a csatlakozási folyamat előrehaladtával egyre látványosabb lesz a stabilitás és a védettség.

A bevezetési program akkor lesz hiteles, ha a változó körülmények esetén is marad a kijelölt vonalon, és nem kérdőjeleződnek meg a folyamat elején rögzített vállalások.

Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke szerint az utóbbi 25 év tapasztalatai nem igazolják, hogy az euróövezeti társulás automatikusan növelné az életszínvonalat és a gazdaság fejlettségi szintjét, de megteremti a lehetőséget a felzárkózásra.

Megjegyezte, Görögország társulás utáni csődje azt mutatta, hogy az eurózóna intézménye nem tökéletes, és óvatosságra intettek az utóbbi évek válságai is, amelyek hatására az EU átlagos inflációja a többszörösére nőtt pár év alatt.

Az önálló deviza és monetáris politika ebben a helyzetben lehet válságkezelő eszköz, de lehet a válság továbbítója is, a bevezetés előnyeit és hátrányait tehát alaposan mérlegelni kell, mert ezek súlya állandóan változik

- mondta.

Banai Péter Benő egyetértett az államtitkárral abban, hogy a csatlakozáshoz a költségvetés kiadási oldalát konszolidálni kell, fontos a hiteles gazdaságpolitika, a költségvetés és a növekedés egyensúlya, az inflációcsökkentés, a termelékenység javítása.

Az államadósság finanszírozási költségei ugyanakkor - tette hozzá - rövid távon aligha fognak jelentősen csökkenni.

Véleménye szerint a csatlakozáshoz vezető program tartása ugyancsak jelentős feladat, mert a legutóbbi társulók folyamatait jelentősen lassították a menet közben kedvezőtlenné vált körülmények és váratlan kiadások.

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnöke úgy látja, hogy az euró nyújtotta makrogazdasági stabilitás Magyarországnak különösen fontos lenne.

Egy nyitott gazdaság monetáris politikájának önállósága nyitott gazdaságként eleve korlátozott, és az elmúlt évtizedekben nem is nyújtott olyan többletteljesítményt, amely komolyan a gazdasági szereplők javára vált volna

- vélekedett Halmai Péter, aki szerint a választás óta körvonalazódó gazdaságpolitikai fordulat elengedhetetlen az euróövezeti integrációhoz.

Ez nemzetközi szinten is jelentős fejlemény lenne, mert a problematikus görög csatlakozás óta ilyen méretű gazdaság nem társult a zónához, így a magyar csatlakozás a lengyel és cseh folyamatokra is hatással lehet.

A szakértő központi kérdésnek tekinti a termelékenység javítását, ennek érdekében strukturális reformokat sürgetett. A fordulat azért is lényeges kérdés, mert nem mindegy, hogy az ország milyen forintárfolyammal társul, leértékelődnek-e emiatt a fizetések és a megtakarítások.

A fiskális konszolidációt - tette hozzá - "orrnehézre" kell tervezni, vagyis kezdetben kell a legnagyobb lépéseket megtenni, mert a 2030-as csatlakozás "nagyon ambiciózus" cél, az odáig vezető út feszes lesz.

Az euróintegrációs menetrendben a 2027-es költségvetés jelentős próbakő lesz.

A feltételek teljesítése nem lehetetlen a kitűzött határidőre, de elképzelhető, hogy későbbre tolódik.

Az euróövezeti csatlakozást ugyanakkor semmilyen körülmény közepette nem szabad feladni, mert Magyarország számára nincs más alternatíva - fogalmazott Halmai Péter.