Az év első öt hónapjában az előzetes adatok alapján 485 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor, amely a tavalyi év azonos időszakának 598 milliárd forintos nyereségéhez képest 18,9 százalékos romlás az MBH Bank elemzési centrum legfrissebb ágazati kitekintőjének elemzése szerint.
A nyereségromlás legfontosabb tényezői között kiemelték: 2026-ban a szektornak több extraprofitadót kell befizetnie, aminek csak kisebb hányadától mentesülhet állampapírvásárlással, emellett a működési költségek jóval infláció fölötti ütemben emelkedtek, amelyben a személyi jellegű költségek emelkedése játszott kiemelt szerepet.
- írták.
Az elemzés szerint az első öthavi sajáttőke-arányos nyereség 13,4 százalék, amely a tavaly első öt havi értékhez képest 4,1 százalékpontos csökkenés. Bizonyos tételekben, például a különadók megfizetésében, az év első hónapjaiban realizálódik a teljes éves "forgalom", így a bank az év végére emelkedést vár a sajáttőke-arányos nyereségben. A különadók és egyéb terhek mértéke 210 milliárd forinttal nőtt, és 601 milliárd forintot tett ki az első öt hónapban.
Az éven belül kumulált kamateredmény 54 milliárd forinttal 954 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi értékéhez képest, noha a kamatráfordítások növekedésének üteme (13,8 százalék) meghaladta a kamatbevételek gyarapodásának (11,0 százalék) ütemét. A kamatjellegű bevételek között a hiteleken és egyéb eszközökön realizált kamatokban volt a legjelentősebb az emelkedés üteme, míg a ráfordítások esetében a felvett hitelek és egyéb eszközök után fizetett kamatokban volt a legjelentősebb a növekedés.
Öt hónap alatt a díj- és jutalékeredmény 2 milliárd forinttal 267 milliárd forintra nőtt, ezen belül a befektetési szolgáltatásokon realizált díj- és jutalékbevételek 13 milliárd forintos növekedése tekinthető a legnagyobb változásnak. A nettó kamatmarzs és a teljes bevételi marzs a tavalyi év azonos időszaki szintjén alakult az elemzés szerint.
A kockázati költségek eredményhatása 2026 első öt hónapjában jelentősen javult az egy évvel korábbihoz képest. A bankok visszaírtak korábban képzett értékvesztést, ami összhangban van a portfolióminőség folytatódó javulásával, illetve 24 milliárd forint értékben oldottak fel nettó módon céltartalékot.
A bankrendszer aggregált mérlegfőösszege éves alapon 8,3 százalékkal nőtt. A háztartási hitelállomány dinamikusan bővült: éves szinten 22,5 százalékkal. A betétállomány csökkenésében a forinterősödés miatti negatív átértékelődés mellett szerepet játszhatott az, hogy a lakosság részben a betétek terhére vásárolt be kivezetés előtt a 7 százalékos kamatú FixMÁP sorozatból.
A nem-pénzügyi vállalatok betétállományának jelentős csökkenése nagyrészt a devizabetétállomány forintértékének mérséklődéséhez köthető.
Az MBH előrejelzése szerint a 2025. évinél érdemben alacsonyabb adózott eredmény várható idén a szektortól mind nominálisan, mind a saját tőke arányában (14-15 százalék), a likviditási és a tőkehelyzet ugyanakkor alapvetően kényelmes marad.