- Ausztria "fellélegzéséről", ugyanakkor Európa számára is figyelmeztető jelekről írt számos európai lap az ausztriai elnökválasztás tanulságait és következményeit latolgatva kedden, az eredmények ismertetésének másnapján.
Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) A kék forradalom című kommentárjában kiemelte: "fellélegez fél Ausztria, a berlini kormányzati negyed nagy része és valószínűleg nagyon sok politikus Brüsszelben", hiszen mégsem a szabadságpárti (FPÖ) jelölt költözik a Hofburgba. Azonban az FPÖ ellenfelei Ausztrián belül és kívül "pirruszi győzelmet arattak", mert Norbert Hofer veresége az államfőválasztáson nem azt jelenti, hogy csökken az FPÖ-elnök Heinz-Christian Strache esélye a kancellári poszt megszerzésére. Ausztria eddig (a pártok színe alapján) egy vörös (SPÖ) és egy fekete (ÖVP) oldalból állt, amelyeket egyre gyengébben tartott össze az "örökös nagykoalíció", most pedig a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen győzelme ellenére nem egy zöld, hanem egy kék (az FPÖ színe) forradalom bontakozik ki az országban - írta a FAZ.
A liberális Der Tagesspiegel Egy hideg polgárháború című kommentárja szerint Ausztria "hajszál híján került el egy politikai katasztrófát", és a választási eredmény drámai módon megmutatta, hogy "patthelyzet alakult ki két tábor között". Az új államfőnek ugyan sikerülhet ennek a helyzetnek a feloldása, de az is lehet, hogy a következő parlamenti választásig a "hideg polgárháború" légköre lesz a jellemző - írta a berlini lap.
A francia lapok üdvözölték a zöld párti Alexander Van der Bellen győzelmét, ugyanakkor európai figyelmeztetésként értékelték az osztrák elnökválasztás eredményét. A konzervatív Le Figaro szerint a szoros eredmény az osztrák társadalom megosztottságát tükrözi vissza. A munkásság több mint nyolcvan százaléka a szabadságpárti Norbert Hoferre szavazott, aki vidéken is nagyon jó eredményeket ért el. Ez arra utal, hogy az osztrákok nem hisznek az 1945 óta kormányzó baloldali-jobboldali koalíció működőképességében, sem az Európai Unió pozitív hatásaiban, s a migrációs hullámtól tartanak. A liberális L,Opinion szerint egész Európa radikalizálódik, s "a csak hajszállal megnyert zöld párti győzelem a szélsőjobboldallal szemben az Európai Unióban végbemenő politikai felfordulást tükrözi vissza". A balliberális Le Monde is az európai hatásokra figyelmeztetett: az 1945 óta kormányzó két nagy pártot kisöpörték a választók, s "a bécsi naplemente" megmutatta, hogy az osztrák választók mennyire elvesztették bizalmukat az európai elitben.
A Financial Times című londoni gazdasági napilap internetes kiadásának beszámolója szerint Ausztria szoros választási kampányt követően kis különbséggel szavazott a jobboldali, nacionalista politikus ellen, kiemelve ezzel az európai bevándorlási politika hibáit. Mint írták: noha Norbert Hofer veresége megkönnyebbülést jelent a legtöbb európai ország számára, a szoros választási különbség figyelmeztető jele a jobboldali, nacionalista és populista mozgalmak növekvő befolyásának. Van der Bellen a bécsi Hofburgba való beköltözése után még növelheti a belpolitikai feszültséget, ha az osztrák kormány és a parlament számára rivális központi erő létrehozására törekedne - vélekedett a napilap cikkének írója.
Az osztrák szavazóknak két rossz közül kellett kiválasztaniuk a kisebbiket, és ez a helyzet Európa más országaiban is könnyedén előállhat a jövőben, amennyiben a fősodorbeli politikai pártok nem tudnak eredményeket felmutatni gazdasági téren és nem válnak fogékonyabbá a bevándorlással kapcsolatos állampolgári aggodalmakra - írta keddi cikkében a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap európai kiadása. Az európaiak többsége megkönnyebbült, hogy Norbert Hofer, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje végül alulmaradt a vasárnapi elnökválasztáson, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkozni a politikai szélsőségek európai felemelkedésének problémájával - hangsúlyozta az "Ausztria illiberális választása" című cikk szerzője.
Noha a hagyományos bal- és jobbközép pártok az elnökválasztás második fordulójában felsorakoztak Alexander Van der Bellen zöldpárti jelölt mögött, a WSJ szerint az osztrák Zöldek pártja bár "finomabb modorú", de nem kevésbé számít szélsőségesnek, mint az FPÖ. Hoferhez hasonlóan Van der Bellen is hevesen ellenzi a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP), a két pártnak az Oroszországgal kapcsolatos engedékeny nyilatkozatai pedig szinte megkülönböztethetetlenek egymástól.
A Politico című brüsszeli hírportál szerint az osztrák elnökválasztás tanulságai közül a legfontosabb, hogy Európában szétmorzsolódóban van a bal- és jobbközép pártokra alapuló, második világháború utáni politikai felépítmény. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ország gazdagsága és jóléte a jelek szerint önmagában nem akadályozza meg a populisták térnyerését.
A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap írása szerint a belga politikai elit "fellélegzett" Alexander Van der Bellen választási győzelmét követően. Mint írják: elsőként a francia nyelvű, vallon zöldpárti politikusok üdvözölték az új osztrák államfőt, akik nyilatkozatukban "utolsó bástyának" nevezték a győztest, hozzátéve, hogy kitartása és harci kedve nélkül a második világháború óta Ausztria lenne az első olyan európai ország, ahol a szélsőjobboldal irányítana. A lap szerint a szociáldemokrata párt elnöke, Elio Di Rupo korábbi belga miniszterelnök közleményében a "remény és a megkönnyebbülés forrásának" nevezte az osztrák Zöldek pártja által támogatott független Van der Bellen győzelmét. Claude Rollin, az uniós parlament belga kereszténydemokrata képviselője gratulációja mellett aggodalmának adott hangot a szélsőjobboldalra leadott nagyszámú szavazat miatt.
MTI