Kutatás-fejlesztés, innováció nélkül aligha képzelhető el stabil gazdasági fejlődés, mint ahogy az emberiség előtt álló legfontosabb globális problémák megoldására sincs remény új módszerek nélkül. Bizonyosan ez a felismerés vezette az Európai Bizottságot, amikor az EU 2020-ig szóló gazdaságfejlesztési stratégiájának központi eleméül az innováció támogatását választotta.
Az utóbbi években az is egyre világosabbá vált, hogy ahhoz, hogy az EU a nemzetközi tudományos versenyben a világ élvonalába állhasson, szükség van olyan tudományos nagyberendezésekre, amelyek finanszírozása meghaladja a nemzeti kereteket. Egy ilyen tudományos nagyberuházás az Extreme Light Infrastructure (ELI). A tervek szerint három helyszínen, Szegeden, Prágában és Bukarestben megvalósuló projekt az első tudományos nagyberendezés, amelyet új tagállamban építenek.
A Szegeden megépülő lézercentrum – ugyanúgy mint az ELI konzorcium két további létesítménye – egy világszerte teljesen egyedülálló infrastruktúra lesz, a megvalósítandó fényforrások némely paraméterei nagyságrendekkel múlják majd felül a jelenleg ezen a tudományterületen használt bármely más lézerrendszerét. A tervek ismeretében nem kétséges, hogy az ELI Magyarországot hosszú időre a lézerkutatás, és az erre épülő számos orvosi, biológiai, anyagtudományi és egyéb interdiszciplináris alkalmazási terület világközpontjává tehetik.
Figyelembe véve, hogy a lézerfizika terén az elmúlt évtizedekben számos kiemelkedő magyar eredmény született, és hogy a magyarországi szakmai közösség nemzetközileg elismert, a projekt Magyarországra kerülése páratlan lehetőséget jelent a magyar természettudományos és műszaki kutatásnak ezen a területen a világszínvonalhoz való felzárkózására, sőt minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy annak meghaladására is.
Bár aligha kétséges, hogy az ELI technológiai húzóhatásán és a tudományos eredmények hasznosítására alapított spin-off cégeken, illetve egyáltalában a kkv szektor serkentésén keresztül már középtávon is gazdasági megtérüléssel kecsegtet, nem túlzás az ELI-től olyan tudományos áttörést várni, ami Magyarországot egy új iparág bölcsőjévé teheti. A Gábor Dénes díjasok klubjának tagjai úgy vélik, hogy Magyarország nem engedheti meg magának, hogy egy ilyen történelmi lehetőséget elszalasszon, Klebelsberg Kúnó ma is aktuális szavait idézve: Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, amelyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.
Felhívják ezért a döntéshozókat, hogy döntésük során fontolják meg, hogy ilyen lehetőség még Magyarországnál jóval nagyobb európai uniós tagországok számára is csak ritkán adódik. Ha Magyarország a projekt megvalósításától eláll, akkor a nemzetközi tudományos életben való tekintélyvesztés mellett azzal is számolnia kell, hogy a következő évtizedekben nem lesz lehetősége európai tudományos nagyberuházásának otthont adnia. Ezzel hazánk nem csupán Európa nyugati feléhez, de még a környező országokhoz képes is negatív irányban tűnne ki.
Gábor Dénes Díjasok Klubja
Megjegyzés: A klub tagjai; Gábor Dénes Díjasok, Nemzetközi Gábor Dénes Díjasok és az In Memoriam Gábor Dénes oklevelesek.
Kiadó: Novofer Alapítvány A Műszaki Szellemi Alkotásért
OS