A véltnél kisebbre zsugorodott a Merkúr, a Nap legkisebb bolygója: átmérője mintegy 14 kilométerrel lett kisebb, amióta kérge több mint négymilliárd éve megszilárdult - állapították meg amerikai űrkutatók új műholdfelvételek alapján.
A Merkúr belseje folyamatosan hűlt, eközben felszíne megtöredezett és meggyűrődött.
A tudósok ezt akkor fedezték fel, amikor a Mariner-10 amerikai űrszonda az 1970-es évek közepén többször is megközelítette a Merkúrt.
A Messenger amerikai űrszonda legfrissebb képei most lehetővé tették, hogy a kutatók pontosítsák a zsugorodás becsült mértékét - tudósított a BBC hírportálja a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányról.
A bolygó mérete sokkal többet csökkent, mint korábban vélték. A Mariner-10 1974-ben és 1975-ben a planéta felszínének körülbelül 45 százalékát fotózta le. A felvételeken jól látszott az a két hosszú árok, amelyeken át a kőzetek a magasba lökődtek, amint a bolygó egyre zsugorodott.
Ezek az általában több száz kilométeres vonalban elszórt sziklatömbök olyan felszíni formákat választanak el egymástól, melyek között akár több ezer méteres szintkülönbség is lehet. A Mariner-10 képei alapján úgy becsülték, a Merkúrnak történelme során nagyjából egy-három kilométert csökkent a sugara.
Ez az érték azonban ellentmondott azoknak a modellkísérleteknek, amelyek alapján egy Merkúrhoz hasonló, kihűlő objektumnak négymilliárd év alatt sokkal kisebbre kellett volna zsugorodnia. A Messenger, a Merkúr körül keringő első műhold segített feloldani az ellentmondást. Mióta 2011-ben fellőtték a világűrbe, a bolygó teljes felszínét lefényképezte.
Az új értékelés szerint az égitest sugara hét - azaz átmérője 14 - kilométerrel lett rövidebb, ez pedig megfelel annak, amit a modellkísérlet alapján vártak.